Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

D) A tolltartóm szép. Benne tartom az írószereimet. Benne nem csalódhatok. E) Hozzá szólt, de nem hallotta meg. Mit szólsz hozzá? (A megfigyeltetés után az összes példa elemzésével megállapítjuk: a helyhatározó nem minden esetben fejez ki konkrét helyet. Tanári közlés: Ilyenkor beszélünk képes helyhatározóról. Több, a tanulók által mondott példa elemzése után megfogalmaztuk a tankönyvben is megtalálható szabályt. Felhívtuk a figyelmet a helyesírási vonatkozásokra is: hozzá szólt vagy hozzászólt, hozzá megy vagy hozzámegy — jelentéskülönbség!) 3. Figyeljétek meg, milyen mondatrészhez kapcsolódik a helyhatározó! A) A füzetbe írtuk a feladatot. B) A repülőgépen utazó hamar célhoz ér. C) A feladatban jól haladókat a tanár megdicséri. D) Hazafelé menve találkozott a barátjával. E) A padban ülő tanuló a tanárra figyel. (Megfigyeltetve az egyes csoportok mondatait megállapíthattuk: bármilyen mondatrészhez járulhat helyhatározó, ha a megfelelő mondatrész igével vagy igenévvel van kifejezve. Részösszefoglalásként sorra vettük az eddigi megállapításokat a kialakult táblai vázlat alapján. Az órának ebben a szintetizáló szakaszában a tanulók igen sok önálló példával bizonyították, hogy megértették a tanultakat.) A feladatlapon a következő (4.) feladat már kombinált feladat volt. 4. írjon a füzetébe mindegyikőtök önállóan két helyhatározóval bővített mondatot az utasításnak megfelelően! A) ige -j- határozóragos névszó B) ige -f- névutós névszó C) ige -f- határozószó D) ige személyragos határozószó E) igenév határozóragos névszó 40