Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

A Szőts kívánsága szerint kiegészített dolgozat, sajnos, csak kéziratban maradt, pedig a maga korában igen figyelemre méltó alkotás lett volna. Ebbe dolgozta bele Gergely ff i az 1808-ban végzett báznai vizsgálatait is, amiről később részletesebben lesz szó. Ha nem is került nyomdába ez a javított változat, eredményei pár év múlva, sajnos, nagyon lerövidített formában, egy érdekes körülmény folytán közismertté váltak. 1812-ben a bécsi udvar, hogy az ásványvizek gyógyító erejét fokozottabban kiaknázzák, elrendelte, hogy az akkor már halott Nyulas Ferencnek a radnai borvizekről szóló könyvét fordítsák németre, hogy így nagyobb közönség ismerhesse meg e gyógyvizek gyógyhatását. A Gubernium azzal a javaslattal válaszolt, hogy ne csak Nyulas könyvét adják ki újra (azt is latinra fordítva!), hanem Gergelyffinek Kraszna megye vizeiről írott, már cenzúrázás alatt álló műveit is [31]. Az udvar egyetértett ezzel a javaslattal, s az akkori protomedicust, Pataki Sámuelt bízták meg, hogy az Erdély vizeire vonatkozó vizsgálatokból kompendiumot állítson össze, e célra átadták neki Nyulas könyvét és Gergelyffinek a Guberniumhoz felterjesztett kéziratát [32]. Míg Pataki a kompendium összeállításán (és részben kiegészítésén) dolgozott, Gergelyffi a Gubernium folyamatos támogatása mellett folytatta vízanalíziseit. így 1813-ban megelemezte Sztojka, Zsibó, Kis-Czég és ölves vizeit is [33], Az erről szóló jelentését az Orvosi Bizottság olyan értékesnek tartotta, hogy a kolozsvári líceum nyomdájával nyomban ki is nyomtatták [34]. 1814-ben még további támogatást kért és kapott, hogy Háromszék és Csík néhány kénes savanyú vizét megvizsgálja és ezzel ,,az elkezdett munkát még egyszer bé végezhessem" [35], Ezek alapján rövidesen elkészült Gergely ff i legnagyobb szabású ásványvíz-analitikai jelentése, amely azonban nem került kiadásra, hanem feldolgozásra ezt is Pataki Sámuel kapta kézhez [36], Az 1817-ben végül elkészült kompendium, amely újabb 3 év múlva, 1820-ban jött ki a nyomdából meglehetősen keveset őrzött meg Gergely ff i utolsó, legérettebb dolgozatából. E dolgozat beküldése után adta az erdélyi „Exactoratus" (a mai pénzügyminisztérium jogelődje) azt a rendeletet, hogy Kraszna megye az ..aerarialis kölcségen vásárlott Instrumentumokat tőlle elő kérvén ide bé küldeni és azokk jó móddal lejendő tartásokra vigyáztatni el ne mulassák" [37], Ez a rendelet nem Gergelyffi személye ellen irányult, abból az elvi határozatból született, hogy a gyógyvizek kémiai vizsgálata a megyei ..physicus" hivatali kötelességeihez tartozik, külön állami támogatást ezért nem kaphatnak. Az elvnek ilyen rendeletben való realizálása mindenesetre megfosztotta Gergely ff it eszközeitől és attól a lehetőségtől, hogy beutazza Erdély kevésbé ismert ásványvíz-lelőhelyeit, s azokat felkutassa. A körülmények szerencsétlen összejátszása vezetett oda, hogy a XIX. század első másfél évtizedének legjobb erdélyi vegyészének, Nyulas munkája méltó folytatójának neve mindeddig csaknem ismeretlen maradt. Bélteki Zsigmond 1818-ban még felsorolta Gergelyffi két nyomtatásban megjelent dolgozatát [38], Ötvös Ágoston 1836-ban már disszertációja be361