Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

b.öz szükséges feltételek előteremtését [79]. Törődött a tanulóifjúság érdekvédelmével a MADISZ is. Az egri MADISZ-szervezet pl. 1947 tavaszán felmérést végzett a középiskolás diákság szociális viszonyairól. A Nemzeti Bizottsághoz intézett beadványban kimutatta, hogy több mint 400 középiskolás diák küzd súlyos anyagi gondokkal. Ezek számára a tanuláshoz szükséges elemi feltételek sincsenek biztosítva. A NB megvizsgálta az előterjesztést is és intézkedéseket hozott a legszegényebb tanulók segélyezésére, valamint elhatározta egy 3000 kötetes kölcsönkönyvtár felállítását [80]. Közben a forradalmi erők folytatták harcukat a jobboldali erőkkel. Az ellenforradalmi összeesküvés leleplezése, a kisgazdapárti reakció szétverése a reakciós blokk széthullásához vezetett. A politikai erőviszonyok alakulásában bekövetkezett változások új országgyűlési választások kiírását tették szükségessé. Az 1947. augusztus 31-én megtartott választások a népi demokratikus erőknek, elsősorban a Magyar Kommunista Pártnak a győzelmét eredményezték. Heves megyében a koalíciós pártokra szavazott a választók 72 százaléka, ezen belül a Baloldali Blokk pártjai 61 százalékot kaptak és a Magyar Kommunista Pártra adta szavazatát a választók 26 százaléka. A kommunista párt befolyása az 1945-ös választástól eltelt időszakban jelentős mértékben megnőtt a megye lakossága körében, s az országos arányokhoz (22,2 százalék) viszonyítva is komoly győzelmet aratott. Ugyanakkor a nagyrészt kispolgári beállítottságú városokra a kommunista párt befolyása még mindig nem terjedt ki kellő mértékben. Gyöngyösön 22 százalék, Hatvanban 17 százalék, Egerben, a megye székhelyén mindössze 15 százalék szavazatot kapott a kommunista párt. A kommunista pártra és a Baloldali Blokkra szavazott az ipari és földmunkások, valamint a kisbirtokosok döntő többsége. Míg a városi kispolgárság és helyenként a birtokos parasztság a klerikális körök által támogatott Demokrata Néppártra adta szavazatát (Egerben 53, Gyöngyösön 47. a hevesi járásban 52 százalék) [81], Mindebből kitűnik, hogy bár a választáson a szavazóknak közel háromnegyed része igent mondott a népi demokratikus fejlődésre, a választóknak egy nem lebecsülendő százaléka tudatosan vagy öntudatlanul szemben állt a Magyar Kommunista Párt által javasolt célkitűzésekkel. Az adatok tehát mutatják, hogy a baloldal erőinek — benne a demokratikus ifjúsági szervezeteknek is — a reakció befolyása alatt álló tömegek megnyeréséért még további kemény harcot kell folytatni. A választások után megindult a reakció erőteljesebb kiszorítása a hatalmi pozíciókból és meggyorsult az ország szocialista átalakulása. Az ifjúsági mozgalomban is fokozódott a harc a jobboldali erők elszigeteléséért. 1947 őszén bomlási folyamat kezdődött meg a Független Ifjúsági Szövetség szervezeteiben. Ennek oka a FISZ vezetőségének jobboldali politikája, amely a választás időszakában megnyilvánult. A reakció a FISZ-t mint legális lehetőséget igyekezett politikai fórumként felhasználni. A kisgazdapárt választási veresége után a FISZ jobboldali vezetői szembekerültek saját szervezetük demokratikusan gondolkodó tagjaival és fokozatosan vesztették el befolyásukat. Október közepén megyei konferenciát hívtak össze azzal a céllal, hogy „rendezzék a FISZ sorait, megakadályozzák 328