Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

megkíván. A fiatalság többsége — a reakciós ifjúsági szervezetek gyengülésének és befolyása csökkenésének ellenére is — szervezetlen, és távol tartja magát a politikai harcoktól. Ennek okait vizsgálva az MKP ifjúsági titkársága megállapította, hogy a fiatalság gazdasági helyzete a stabilizáció óta javult, „de az ifjúság még ma is egyik legelhanyagoltabb rétege a társadalomnak" [58]. Á demokratikus pártok küzdelmének előterében az osztályharc nagy kérdései álltak. „Ha az ifjúsági kérdés felmerült — írja Révai József —, akkor túlnyomóan mint pártpolitikai probléma merült fel, a pártok versengtek az ifjúságért, ahelyett, hogy a demokrácia segített volna rajta" [59]. Az ifjúság birkózott, de megbirkózni nem tudott a maga sajátos szociális és kulturális problémáival. A baloldali erők politikai és gazdasági sikereinek hatására „az ifjúsági tömegek mélyén megindult az erjedés" — szögezi le az ifjúsági titkárság fent idézett elemzése. A polarizáció azonban lassú, és nem sikerült még annak határozott baloldali irányt adni. A reakciós erőknek az ifjúságra gyakorolt szervezeti befolyása gyengült, de ifjúsági szervezeteinek ideológiája és politikája valójában még nem volt szétzúzva, sőt 1946 őszén a reakciós erők az ifjúság körében is újabb támadásba kezdtek. Megkezdődött a feloszlatott klerikális ifjúsági szervezetek regenerálódása, illetve újjászerveződése. Augusztusban megalakult a Katolikus Parasztifjak Szövetsége (KAPSZ), és létrejöttek az Actio Catolica helyi ifjúsági csoporjai is. Az újjáalakult egyházi ifjúsági szervezetek több községben a feloszlatott KALOT programjának szellemében folytatták tovább tevékenységüket. Feltételezhető, hogy a mezőtárkányi és a gyöngyössolymosi Nemzeti Bizottságok is ezért rendelték el a KAPSZ helyi szervezeteinek feloszlatását [60]. A Kisgazdapárt egyes helyeken védelmezte a reakciós tevékenységet folytató egyházi ifjúsági egyesületeket. Gyöngyössolymoson például a feloszlatás ellen foglalt állást [61]. Jobbratolódás következett be a Független Ifjúsági Szövetségben is. Korábbi vezetőik, akiket 1946 tavaszán, illetve nyarán a baloldali erők követelésére leváltottak, most ismét előtérbe kerültek. Ezért az MKP megyei Bizottsága 1946 októberi ülésén ismét hangsúlyozza, hogv „az eddigieknél is fokozottabban kell a pártonkívüli ifjúsági tömegek megnyeréséért harcolni". Ezt elsősorban „a MADISZ tömegbefolyásának növelésével kell elérni", de erősíteni kell a demokratikus erőket a többi ifjúsági szervezetekben is. Felhívja a pártszervezetek figyelmét, segítsék a jobboldali vezetés alatt álló ifjúsági szervezetekben kialakuló baloldali csoportok megerősödését [62]. 1946. október 9—13. között ülésezett a MADISZ II. kongresszusa. A tanácskozás összegezte az eddig megtett út eredményeit, negatívumait, reálisan elemezte az ifjúság szociális és politikai helyzetét és meghatározta a MADISZ politikai célkitűzéseit: „Egységes magyar ifjúsággal a népi demokráciáért!" [63] A tanácskozás előrelépést jelentett az I. kongresszushoz képest. Az elfogadott dokumentumok tanulmányozása alapján megállapítható, hogy a MADISZ vezetői hasznosították a mozgalom közel kétéves tapasztalatait. A II. kongresszus legnagyobb érdeme az a felismerés volt, hogy következetesebben kell harcolni az ifjúság anyagi és kulturális érdekeiért és ezen keresztül megnyerni a népi demokratikus forradalom tá324