Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

a SZIT szervezetei a szakszervezetekben és az üzemekben. A SZIT elsőrendű feladatának a munkásifjúság érdekvédelmét tekintette. Az adott viszonyok között ez jelentős politikai tartalmat is kölcsönzött a mozgalomnak, hiszen a háborús rombolás, az ipari termelés nagyarányú visszaesése és a kialakuló infláció a bérből és fizetésből élő fiatal munkások helyzetét, szociális viszonyait különösen erősen érintette. Ezenkívül a munkásifjúság gondjait olyan átkos örökség is tetézte, mint a tanoncok jogfosztottsága és maximális kizsákmányolása. Mindezek — főleg a kezdeti időben — indokolták, hogy a SZIT tevékenységének középpontjába az érdekvédelmet, a gazdasági és szociális problémák megoldásáért folyó harcot állítsa. A SZIT fontos vonása volt, hogy vezetésében és szervezeti, politikai tevékenységében a két munkáspárt fiataljai együttműködve dolgoztak, ezzel lehetőséget adott a kommunista és szociáldemokrata, illetőleg pártonkívüli munkásifjúság egységes szervezéséhez és neveléséhez. A SZIT szervezése a megye területén 1946 elején kezdődött el, és az év folyamán csupán néhány helyen (Gyöngyös, Hatvan, Parádsasvár, Mátraderecskei Téglagyár) alakult meg [29]. Szervezeteinek többsége 1947 — 43-ban jön létre. Ez nemcsak a megye túlnyomóan mezőgazdasági jellegével és az ipari üzemek viszonylag kis számával függött össze, hanem azzal is, hogy az üzemekben jól működő MADISZ-szervezetek voltak, s miután a SZIM-nek az ipari üzemekben nem voltak szervezetei, a MADISZ itt betöltötte az egységszervezet funkcióját [30], E néhány SZIT-szervezet természetesen — a tárgyalt időszakban — még nem jelenthetett nagy erőt a megye ifjúságának életében. Politikai szempontból azonban már ekkor is pozitív hatással volt a baloldali ifjúsági mozgalomra. A kommunista, illetve a baloldali vezetésű ifjúmunkás-szervezetek mind Gyöngyösön, mind Hatvanban a MADISZ-szal együtt kezdeményezői voltak az if júsági akcióegység megvalósításának és a reakciós ifjúsági szervezetek elleni politikai harcnak [31]. Harcoltak az ifjúmunkások szociális és kulturális érdekeiért, s ebből a szempontból példát is mutattak. A Gyöngyösi Barátság c. szociáldemokrata újság elismerően nyilatkozott arról, hogyan segítettek a SZITfiatalok a város munkásságának helyzetén. „Minden díjazás nélkül dolgoznak a romokban heverő Orczy-kastély helyreállításán, hogy az emeleti rész helységeit rendbehozzák, és a szakszervezeti dolgozók és ifjúmunkások kulturális foglalkoztatására és pihenésére alkalmassá tegyék" [32]. A munkásosztály, a bérből élő dolgozók gazdasági és szociális helyzete megjavításának alapvető feltétele volt a pénzügyi stabilizáció megteremtése. A hihetetlen méretű infláció, mely 1946 nyarán a pénz értékét nullára szállította le, súlyos helyzetet teremtett a fizetésből élő dolgozók számára. Az infláció — mivel gátolta a normális gazdasági élet kibontakozását — objektíve nem állt érdekében a tőkéseknek sem. Gyakorlatilag azonban a burzsoázia igyekezett meggátolni a stabilizáció megvalósítását, hogy ezáltal bizonyítsa a munkásosztály alkalmatlanságát az állam irányítására és indokolttá tegye a nyugati hatalmak gazdasági beavatkozását. A stabilizáció megvalósítása nagy áldozatvállalást kíván a munkásságtól, mert néhány hónap alatt az ipari termelés jelentős fokozásával biztosítani kellett az infláció megállításához szükséges árukészletet. 319