Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

napló (CenepHUH AHHHHHK 1961.) címmel. Sok más elbeszélésének témáját is az északi utazás eseményeiből merítette. Kazakov elbeszélésének témái szinte kivétel nélkül érdekesek, megkapok, annak ellenére, hogy többségük nem ismeretlen vagy különleges. A Vuproszi lityeraturi című folyóirat egyik ankétján maga az író vallott arról, milyen élmények, problémák foglalkoztatják leginkább. „Élményanyagom alkalmasint ugyanaz, mint kortársaim nagy többségének. Gyermek- és ifjúkoromban a háború, nélkülözések és éhezés, azután tanulás, munka és ismét munka . . . Egyszóval, az élményanyag nem túl változatos. De én hajlok afelé, hogy fontosabbnak tartsam a szellem élményeit. Az író számára ez különösen fontos. A szellemi élményekben gazdag ember fel tud emelkedni olyan fokra, hogy alkotásaiban kifejezze a kort, még akkor is, ha külső eseményekben élete nem bővelkedik. Mind a mai napig nem választottam ki magamnak valami különleges problémát. Azt hiszem, hogy minden író, aki veszi magának azt a bátorságot, hogy az igazi irodalomhoz számítsa önmagát, egész életében a problémák egy meghatározott körével foglalkozik. A boldogság, és a boldogság fajtái, a szenvedések és legyőzésük, a néppel szembeni erkölcr.i elkötelezettség, a szerelem, önmagunk megértése, a munkához való viszony, a bennünk rejtőző gonosz ösztönök — íme néhány azon problémák közül, amelyek foglalkoztatnak. Ugyanezen problémákkal állandóan találkozom legtehetségesebb prózaíróink és költőink műveiben, különbség csak a problémák felvetésének módjában van." A továbbiakban — a teljesség igénye nélkül — sorra vesszük azokat a főbb problémaköröket, amelyek Kazakov jelentősebb elbeszéléseit megtöltik. II. Kazakov elbeszéléseinek témái rendkívül változatosak, sokrétűek. De bármiről ír, mindig a mai embert állítja a középpontba. Az élet mindennapos tényei, a szűkebb környezet eseményei, a véletlenek a legkülönbözőbb hatásokat gyakorolják az emberre, s az író éppen ezeket a hatásokat kutatja. Nem ábrázol „óriási" eseményeket, mindent elsöprő sorsfordulatokat, „nagy" embereket, hanem a hétköznapok egyszerű emberét, napi küzdelmeit, érzésvilágát, hangulatskáláját veszi vizsgálat alá. Kazakov tudatosan szűkebbre vonja mondanivalójának körét, s- ezért maradnak ki belőle általában a viharos sorsfordulatok. Elsősorban a hétköznapok erkölcsi értékének vagy éppen értéktelenségének titkait kutatja. Kazakov számára a világ elsősorban érzéki benyomások összessége, ábrázolásmódja és természetleírásai is ezt támasztják alá. A fiatal prózaíró szerteágazó témavilágából azokat választjuk ki a továbbiakban, amelyeket a legjellemzőbbnek tartunk, s amelyek leginkább magukon viselik az író sajátos szemléleti és ábrázolástechnikai jegyeit, Az első nagyobb témakörbe a mai életről komponált kis mozaikképek tartoznának. Nem egyszerű, sematikus elbeszélések ezek, hanem változatos, feszülő belső tartalommal rendelkező finom, lírai életképek. Egyrészt a mindennapok megszokottabb eseményeit elemzi művészi prózában, másrészt az élet intimebb kapcsolatait boncolgatja. A szerelem, az őszinte 286