Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

,,— Hová vezet ez a fehér út? — kérdém a kocsistól. — Az isten hóna alá — mondja a kocsis. — Nem úgy szokták azt mondani, az isten háta mögé ... Egv holdon kétszáz forint ára káposzta terem. Hát nem az isten hóna alatt van ez?" [50]. Világosan mutatja az eredeti szólás, közmondás és a változat összefüggését, ha a kettő egy szövegben, egymást magyarázva fordul elő, mint a következőben, erősen gúnyos, élesen bíráló tartalommal: (Borban az igazság:) „Töméntelen pénzt szórtak el a voksokért. A következő választásoknál már a Pali gyereket léptette fel Kovács Ferenc egy tót kerületben. Erre még többet költött. Minélfogva ez még jobban megbukott. Kisült, hogy a pálinkában is igazság van" [51]. Ha a változat mellett a köznyelvi alakot nem közli, akkor is felismerjük összefüggésüket, mert a változat megtartja az eredeti szókapcsolat szerkezetét, és jelentése csak annyi módosulást szenved, amennyi az elemek cseréjének következménye: Csak az a mienk, amit megeszünk — Csak az a mienk, amit megiszunk (változat). „— Igyatok, diákok, igyatok! — sürgette őket Dőry. — Csak az a mienk, amit megiszunk. Rövid az élet, hosszú a sír" [52], Ég a talpa alat a föld (türelmetlen) — ég alatta a víz ('úa.'). A változatot az író egy vízen úszkáló vadkacsa ábrázolásakor használja: „Még jól sem lakott, már ösztökéli a vágy, űzi, hajtja az anyai ösztön. •Jaj, haza kell mennem! Ég alatta a víz, amin úszkál . . ." [53]. Nem oda Buda ('Nem úgy lesz az!') — Nem oda Helsingfors! ('ua.'). Az utóbbit finn szobrászművésszel mondatja Mikszáth, hogy a leírt társalgás eleven, színes legyen: — Hohó — szólt a művész —, nem oda Helsingfors. Először is az úr lelkéről akarok egy kis mintát" [54]. Shakespeare III. Richárd című királydrámájának szállóigévé vált sorát (Országomat egy lóért!) izgatott leírásokban vagy tréfás túlzásként többször alkalmazza Mikszáth, mindig olyan változatban, amely a szöveg tartalmának megfelel. Egy korai novellájában még utal a szállóige forrására III. Richárd említésével (ez segít bennünket a szállóige és a változat kapcsolatának felismerésében), a szókapcsolatnak azt a részét pedig, amelyet nem a közkeletű szöveg szerint idéz, gondolatjellel választja el a többi résztől, azt jelzi ezzel, hogy valami új, váratlan dolog következik: ,,— Ügy vagyok, mint III. Richárd. Szívesen adnék egy országot egy — papért" [55]. A fenti példa szerkesztési módja azt is igazolja, hogy következő idézeteink szintén az említett szállóige változatait tartalmazzák: 1G 241