Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

e e megsokasíttassanak, eloszlassanak, egymással (egymás-kozott): Arithmeüea numeros computat, qui seu quomodo compendiose addantur, subtrahantur, multiplicentur, dividantur per se invicem . . ." Apáczai (Magyar Encyklopaedia: IV.) hasonló szóhasználatára idézzük most a következő szakszavait: egybe-vetetni, a szám elvonatik, a sokasítás, sokasítandó szám meg-sokkasíltya, által-úton sokasíttyuk. Az általúton ('röviden', 'rövid úton', 'compendiose') közös használata különösen figyelemre méltó, bár a régi magyar nyelvben elég gyakori volt az által 'brevior', 'kürzer' jelentésben való használata is (vö. NySz. 1. 85.). Szenczi Molnár a via compendiosa magyarítására is az általút szót használja fel. A. compendiario (adv.) latin formát is aaltal-úton-nal értelmezi magyarul. e Különben Calepinusnál is a compendium: altalút, rouid mod, a compendiario pedig által vton . . . (vö. még: MNy. 7: 81—82). A közös forrás tehát ezekben az adatokban is kereshető. Következetes a különbség az additio műszó magyarításában: Szilágyi e Benjámin: oszve-adattassanak, Apáczai: egybe-adattatás, egybeadás, Szenczi: hozzátétel. Vannak természetesen olyan aritmetikai, matematikai magyar műszavak is (pl. sokasítás, megsokasít, eloszt stb.) Szilágyinál és Apáczainál egyaránt, amelyeket Szenczi Molnár szótárából is vehettek. De Szilágyi Benjámin e fogalom- és szókészlet körében használt magyar e műszavai közül is néhány Szikszainál is megtalálható: a Szám vetesrol való e c e tudomány (aritmetica), a Számvető, Számvető (tabla) (Janua: Számvető e Számveto-tábla!) stb. Szilágyi Benjámin a mathematicae disciplinae latin jelzős szerkezetnek egyrészt a mathematikai tudományok (mesterségek) magyar megfelelőjét adja, másrészt a mathematikai szónak szinonim párjaként a mutatással tanulandó nyelvi formát használja. A NySz. (II. 900—901.) is idézi a Januaból ezt az adatot. Szenczi a mathematika latin formát csak németül értelmezi, magyarul nem. A mathema (-atis) magyar megfelelője azonban Szenczinél: bizonyos erősségből és megmutatásból álló tudomány. A mutatás szónak a régi magyar nyelvben rokonértelmü párja volt a képlet szó is. Ilyen összefüggésben és források nyomán használta fel Szilágyi a matematika magyar megfelelőjét. A Januanak, mint gyakorlati irányú tankönyvnek textusa a kitűzött e oktatási célnak (,,a' tellyes Világot, s az egész Deák nyelvet rövid summában megmutatni") megfelelően, s az ismereteknek a „polgári praktikumok színvonalán" (Bán Imre) való megválogatása és összevonása miatt nem, vagy alig tartalmaz komolyabb elméleti rendszerezést és elmélyültebb tudományos kifejtést tükröző részleteket, komplikáltabb nyelvi képleteket, s a „fentebb" (sublimis et grandis) stílusra törekvést is példázó mondatformákat. így a fordítót nem állította nagyobb nyelvi, stilisztikai, reto228