Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

kai, dolgokkal stb. kapcsolatban. A Janua De Herbis c. fejezete a hatalmas szóanyag egyszerű felsorakoztatásával valóban közelebb áll a szójegyzékekhez: a sok szót csak felsorakoztatja, értelmezés, körülírás, illusztrálás nélkül, legfeljebb nagyon általános körben fogja össze őket, pl. így: ,,A' . . . e e fűszerszámok . . . némellyek hazánkbéliek: mint a' bors, a gyombér, vade e e gyombér (tzitvar), fa-héj, szeretsendio, szeretsendio virág . . . bors gyökerű e e e fu, ánis, kapor (-ebkapor) . . . sáfrány, borjú-láb-fu (Isten szakálla nevű e e e fu, mezei kömény, édes kerti kömény) stb., stb. (Aromata quaedam vernacula sunt ut piper, zingiber, zedoaria, cinnamonum, nux myristica . . . piperftis, anisum, anethum . . . crocus stb., stb.). Különben Comenius e fejezet anyagának összeállításában, illetőleg rendszerezésében Alsted nyomán jár el. A Theologia Naturalis (1615) De Herbis (C. XXII.) fejezetének következő rendszerezését követi Comenius a füvek felsorolásában: 1. Herbae alimentariae (olera, fruges gramina), 2. Herbae coronariae (odor, suavitas, ad ornatum . . .), 3. Herbae e medicamentorae. (Szilágyi Benjámin fordításában ,,az orvosló füvek".). Míg Alsted Enciklopédiája (és a Theologia Naturalis is) kora tudományának színvonalán e tárgy- (fogalom) körben is terjedelmesebb és részletesebb leírást nyújt, addig Comenius nagyon válogat és merészen összevon, s — ahogyan Apáczai fejezte ki — valóban ,,röviden" sorolja fel a füvekkel kapcsolatos ismeretanyagot is. Még feltűnőbb, illetőleg még nagyobb mértékű az ismeretanyag megrövidítése azokban a tárgykörökben (pl. De Arithmetica, De Geometria, De Mensuris, De Dialectica stb., stb.), amelyeknek magyar műszavait a fordító, Szrlágyi Benjámin a magyar iskolákban használt ,,deák arithmetica"-k, illetőleg geometriák tanításában, illetőleg magyarra való átfordításában használt magyar szakszavak hagyományos készletéből (Vö. pl. a Kolosvári Arithmetica szavait!) is meríthette. így érthető az is, hogy e tárgykörökben Szilágyi Benjámin magyar Janua ja szakszó-készletének nem egy eleme megegyezik Apáczai (Magyar Encyklopaedia) szakszavaival is, bár az is feltehető, hogy Apáczai, jól ismerve Comenius Januaját, s annak 1643-ban megjelent magyar fordítását is (nem véletlenül emlegeti pl. Aranyas Ajtó címmel Comenius müvét), Szilágyi Benjámin magyar Janua ja magyar szókincséből is meríthetett. e A De Arithmetica — A' Számvetésről (Janua: LXXIII.) című feltűnően rövid fejezetben a következő magyar szakszavak, illetőleg magyar körülírásos nyelvi képletek szerepelnek: számvetés (arithmetica): muta-tással tanulandó tudomány, mesterség (mathematica disciplina). A' száme e veto tudomány (arithmetica) a' számokat egybe-(oszve-) veti, miképpen és e e mi-módon rövideden (által-útonü) oszve-adattassanak, elvonattassanak, 15* 227