Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1971. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 9)

Janua későbbi kiadói is. A polygonum polygonatum magyar megfelelőjeként pl. a Janua magyar szövegébe a fejér gyökér név mellé odateszik a későbbi kiadásokban (pl. Debrecen, 1729) a nép száján inkább élő s ismere tebb Salamon petséti elnevezést is. Szikszai csak a Peczetes fu nevet szótározza, s a latin polygonum polygonatum szó helyett a Polygonaton tae lálható, amelynek magyar megfelelőjeként a Porczin fu név olvasható, s a magyar elnevezést, a SigiUum Salamonis latin terminushoz köti. Szilágyi Benjámin tehát a saját fülével is sokszor hallott szóval fordít. Bár átvehette ezt az elnevezést Clusius korában jól ismert művéből (Rariorum plantarum . . . história, 1601) is, ott (277. 1.) ugyanis ez olvasható: „Polygonatum . . . Weisswurtz . . . Vngari ut vulgare Solomon pöcheti . . . dicunt." e A magyar Janua lapjain olvasható Szent-György virág nevet emlegeti e Clusius is: „Lilium convallium: vulgaris Zent György veraga dicta est Gyewngy Wyrag a nonnullis, quod significat unionis florem". Szikszai e csak ez utóbbi nevet emlegeti: Lilium convallium — gyöngyvirág. Szikszai latin műszava, a Sigillum Solomonis, továbbá a német Weisswurtz, a magyar Fejérgyökér pedig arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy a füvek stb. elnevezésében a Januában található nevek között is igen sok a tükörszó. A magyar szójegyzékekben, elsősorban Szikszainál, továbbá Szenczi Molnár szótárának lapjain sok, a nép száján is élő növénynév olvasható. Szilágyi Benjámin a magyar Janua 1643-as kiadásának hasábjain szinte e csokorba kötve nyújtja át az olvasóknak e neveket: tik-hur, kakuk-torjék, e e e c e e okor gús avagy eke akadály, seb fu, hay nevelő fu, lapu, nyúlláb, keserű e e e e balha fu, avagy balha virág, úti fu, sok térdű fu, kakas láb, csollyán, rókafark stb., stb. Még egy népetimológiát is feljegyzett számunkra: natragulya: nagy drakula. A kolozsvári 1773-as kiadásban találhatók még e neC 0 vek is: isten fája, Venus kodoke. Hogy Comenius Janua ja és az előd iskolai tankönyvek (nomenclaturák, szójegyzékek, promptuariumok) között hol vannak az egyezések, s hogy Comenius Januaja és a korabeli és előd enciklopédiák között miben állnak a különbségek, a Janua e fejezetéből (De Herbis), illetőleg anyagából, feldolgozásából tűnik ki egészen világosan. A szójegyzékek ,,sine cognitione rerum", értelmezés vagy körülírás nélkül, a megnevezett tárgy, jelenség stb. ismerete nélkül sorakoztatják fel az egy fogalomkörbe tartozó szavakat. Comenius mondatokba helyezi a neveket, s ezek a mondatok egyrészt leírják, illetőleg körülírják a megnevezett dolgot, tárgyat stb.

; másrészt bizonyos ismeretanyagot is közvetítenek a megnevezett tárgyak226