Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

(EÁL. Ürb. tag. 4), 1878: „ . . . igari út a Gellért tavon át vezetvén...'' (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Gellért tó". A Gellér-laposs legmélyebben fekvő része, a környékről ide fut össze a víz, itt marad meg legtovább. Régen állóvíz volt. A név ennek az emlékét őrzi. Géllér 1. ott, a tóu most már 'időszakos vízállás' jelentésű. Göbe (M£, sz., k., e., 170). 1859: „Göbe" (EÁL. Ürb. tag. 6), 1863: „Göbe" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „Göbe erdő" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Két hold kaszáló a Göbénél" (EÁL. Űrb. tag. 8), 1886: „Dűlőút a Göbéhez .. ." (EÁL. Űrb. tag. 10); T/l: „Göbe", T/3: „Göbe". A Dunakunyhóu melletti terület neve. Most szántó, kaszáló s a Tisza gátján 'belüli rész erdő. Régen az egész terület terméketlen, mocsaras, kaszáló. A név a vízszabályozás előtti idő emlékét őrzi, amikor a Göbe 'sással, vízzel telt gödör' jelentésű volt. (vö.: Tört. Et. Sz. I. 1967.). Ma már nem használják a nevet. A régi térképek segítségével találtam meg a helyét. Gö b e - ér (S., sz., 169). PESTY: „Göbe ér". A Tiszába vezető, alig észrevehető keskeny mélyedés. Göbe 1. ott, ér 1. Aszó-ér. Kihalt név. Gö be - há t (Ke., sz., 171). 1859: „Göbe hát" (EÁL. Űrb. tag. 6). Helyét a régi térképek segítségével a határ bejárásakor rögzítettem. Hoszszan elnyúló hátszerű kiemelkedés a Göbe-ér mellett. Göbe 1. ott, hát 1. Kisaszóu-hát. Kihalt név. Görbe PESTY: ,,A Nagyhát melletti tó görbének neveztetik." A helyét nem tudtam megállapítani. Kihalt név. Valószínű Domaháza szomszédságában a Tisza kanyarulatának környékén volt. Nevét alakjáról kaphatta. Görbe-ér (S., sz., 6). A nevet nem használják, de az idősebbek között vannak, akik még emlékeznek rá. Ezek szerint a falu alatti Tóu és a Pünkös-tóu közötti ér volt. Görbe nevét kanyargós volta miatt kapta. Ér 1. Aszó-ér. Görbe-fenék PESTY: „Az Öníéserdőtől délre a Görbefenék nádat termő lapály." Kihalt név. A pontos helyét megállapítani nem tudtam. A Görbe tájékán levő mélyen fekvő terület lehetett. Görbe-lapos (Mf., k„ 189). PESTY: „Az Aranyosi erdő tői tovább a Görbelapos." Kihalt név. Csak kevesen emlékeznek rá, de azok sem használják. A Göbe és az Aranyosi-erdőü közötti részen levő félkör alakú, mélyebben fekvő lapos terület. Görbe nevét alakjáról kapta, lapos 1. Kisaszóu-laposs. Görcsös-fo k,-ba ~ (A., 144). T/4: „Görcsös Fok". PESTY: „Az Ökörtótól nyugatra a Görcsösfok girbegurba hajlásaival". 384