Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A Csű elejin levő természetes keletkezésű kanyargós árok. A Görcsös nevet alakjáról kapta, fok. 1. Kicsapó-fok. Ismert, igen gyakran használt név. Gréfli-szőüllő ü,-be Graefli-szőlő (M., sző., 2*5). Szőlő Domaháza keleti részében. Graefl nevű nagybirtokosé volt, 1945-ben kiosztották a falubelieknek. Gréfli csn., szőüllőü 'szőlővel beültetett terület'. A név ritkán még ma is előfordul. Gréfli-tany a,-ra Graefli-tanya (Ta., 26). Domaháza keleti részében a Gréfli-szőüllőü mellett néhány épület. Régi cselédházak meg gazdasági épületek. Most a helyi termelőszövetkezet tulajdona. A Gréfli nevet volt tulajdonosáról kapta, tanya 1. Bánóu-tanya. A nevet ma is használják. Gyíkínyé s,-re Gyékényes (Mf., sz., 18). T/4: „Gyékényes"; PESTY: „A Határhát végénél van a Gyékényes lapos." A falutól ÉK-re Domaháza mellett van. Ma szántó, de esős időszakban megáll rajta a víz, s ilyenkor gyékényt, kákát terem. Neve a régi vizes világ emlékét őrzi. Ma már nem használják, de elég sokan ismerik. Gyep 1. Csordagyép Gyépre-járó u,-ba Gyepre-járó (Ds., sz., 41). 1863: „Gyeprejáró a szőlő éjszaki oldalán" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „Gyeprejáró" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1874: „Gyeprejáró dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/2: „Gyepre járó", T/6: „Gyepre jaró". A falutól ÉK-re a Naty-szőüllőü mellett van. A Félsőüfőüdnek közvetlenül a Csordagyép után következő része. A dűlőben levő parcellák a Csordagyépre „járnak véggel". Ezért kapta ezt a nevet. Helyette is Felsőüfőüd és Jeddzőü-föüd név használatos. Ezeket 1. ott, Gyümőücsö s,-be G y ü m ö 1 c s ö s (Át., gy., 150). Almafával betelepített s körülkerített terület a Hóut-Tisza árterén. A Gátőürház és a Csapóu átjáróit környékén van. Nem régi név, körülbelül 30 éve, a telepítéskor született, s ma már általánosan ismert. Hajzér-tany a,-ra Haizer - tanya (Ta., 183). A Sujmos és az Aranyos határán egy lakóház s mellette néhány gazdasági épület. Ma már csak a régi lakóház van meg. A termelőszövetkezet birtoka, Nevét régi tulajdonosáról kapta. Hajzér csn., tanya 1. Balás-tanya. Egyre ritkábban használják. Halászóu-fene k,-be Halászó-fenék (Mé., k., 192). 1859: „Halászó tó" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Halászó fenék harmadik osztályú kaszáló" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Halászó fenék" (EÁL. Űrb. tag. 8); T/l: „Halászó fenék"; PESTY: „Halaszó fenék". Az Aranyos dűlőben levő mély fekvésű, széles, száraz meder. Régen állóvíz volt, halászatra használták. Egy régi irat szerint ,, . . . az Aranyos ódaion levő legutolsó Tanyát is Duna hállóval halászhatta" (Polg. periratok. 1783.). Nevünk a régi halászat emlékét őrzi. Halsózó (Mf., k., 160). 1864: „Sziget szőllő alatt levő úgy nevezett Halsózó . . ." (EÁL. Űrb. tag. 4), 1864: „Úsztató gödör a Halsózónál" (EÁL. Űrb. tag. 4). Alacsony fekvésű terület a Hóut-Tisza közelében a Sziget-szőüllőü nyugati 23* 385