Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

lására, kommentálására, a sorok közé rejtett szándékok nyomozásának módszereire. Jól tudta, hogy az igazsághoz vezető út nem könnyű; a tudást és a csiszolt, gyors gondolkodást csak szívós, kitartó gyakorlással lehet elérni. Ennek a rendszeres szellemi tornának köszönhető, hogy alkotóereje egészen élete végéig, betegsége utolsó szakaszáig állandóan csak fokozódott. ötvenéves korában, alkotó- és munkaereje teljében vette majd hasznát annak, hogy egész életében ily fáradhatatlanul gyarapította ismereteit, s hogy olyan sokoldalú és a részletekben is elmélyült általános műveltséget szerzett, amely képessé tette arra, hogy — a rengeteg bajjal küzdő fiatal szovjet állam politikai, gazdasági és kulturális életének nagyvonalú irányítása mellett — a legkisebb részletkérdésben is nagy biztonsággal nyújthatott segítséget munkatársainak, akiket a legjobb forradalmár szakemberekből válogatott össze. Egyéni élete is ebben az örökös tevékenységben oldódott fel; személyisége inkarnációja volt az eszmének, az elveknek, amelyeket hirdetett, sugalmazott és tanított. Öröke Hátrahagyott életműve az emberi tudás tárháza: gondolatai, tanításai az emberi és társadalmi élet, a kultúra és a tudomány minden területét megvilágítják. Művei az államférfinak, a politikusnak és a közéleti embernek éppoly nélkülözhetetlen tanácsadói, mint a tudósnak és a pedagógusnak. írásait a neveléstudomány alapvető nagy kérdésein töprengő és rendszert alkotó pedagógiai elmélkedőnek ma éppen úgy ismernie kell, mint az isten háta mögötti tanyán működő tanítónak. Tanításai irányt szabnak az egyiknek: hivatástudatát, forradalmi lendületét, munkájába vetett hitét fokozzák az utóbbinak. Marxszal és Engelsszel együtt világosan látta, hogy a forradalom útján átalakított, minőségileg is megváltozott társadalomnak más, új kultúrára és tudományra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen megoldani legfőbb feladatát: a kizsákmányolástól felszabadított embernek az emberibb élet biztosítását, életszínvonalának, műveltségének szakadatlan emelését. A forradalom által teremtett alaphelyzet azonban a cári Oroszországban egészen mas volt, mint a nyugati fejlett kapitalista társadalmakban, amelyekre Marx és Engels építette az elméletét. Leninnek tehát újra kellett alkotnia a forradalmi átalakulás egész stratégiáját és taktikáját, hogy a Puskin, Csehov, Csernisevszkij, Gogol, Dosztojevszkij, Lev Tolsztoj és Gorkij műveiből is jól ismert állapotból kivezesse az orosz népet, megteremtse a modern szocialista állam építésének feltételeit. Lángelméje, alkotó zsenije és munkabírása azonban legyőzte a csaknem emberfeletti akadályokat: stratégiai és taktikai lépéseit igazolta a gyakorlat, a történelem. 7