Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Lenin nem vezetett naplót életéről, nem volt Eckermannja, mint Goethének, s nem vették körül olyasféle rajongók, mint Tolsztojt, akik jegyezték volna elejtett szavait. Ötvenkötetes életművében is alig-alig lehet felfedezni a saját életének eseményeire vonatkozó mondatokat. Az alkotás örök lázában élt: olvasott, tanult és mindent végiggondolt . .. Tanulmányai A régi orosz klasszikus gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, de az akkori iskoláról, sőt még a korabeli egyetemeken folyó oktatásról is lesújtó volt a véleménye. Tanulóéveit arra használta fel, hogy már ifjúkorában sokoldalú és átfogó tudás birtokába jusson. Műveltségének megszerzését rendszeres szellemi tornának tekintette. Csak így vált lehetségessé számára, hogy páratlan ökonómiával szervezett, maga szabta élet- és munkarendet alakítson ki, amely számára az önművelő ismeretszerzést és a tudományos munkát hallatlanul termékennyé is tette. A lángész új utat tör magának: a száműzetés, a börtön, az emigráció minden percét tudatosan használja fel az ernyedetlen, állandó önképzésre. Kialakítja a neki magának leginkább megfelelő tanulási és munkamódszereket is: a témára vonatkozó szakirodalom elemző tanulmányozását, az olvasottak lényegének írásbeli rögzítését; az idegen nyelvek tanulásában pedig a beszédgyakorlatot, a fordítást és visszafordítást. 1898-as száműzetése idején pl. Turgenyevnek egy németre fordított kötetét kéri és hozzá egy jó nyelvtant, hogy gyakorolhassa nyelvtudását. Felesége, Nagyezsda Krupszkaja visszaemlékezéseiből is tudjuk, hogy Lenin sok idegen nyelvet ismert. Jól tudott németül, angolul, franciául. Fordított belőlük oroszra. Olvasott lengyelül és olaszul is. A klasszikus orosz gimnáziumban az orosz, óegyházi-szláv, latin, görög, francia, német nyelvvel foglalkoztak. Összesen tehát hat — három élő, három holt — nyelvvel. Ennek a középiskolában tanult sokféle nyelvnek a grammatikája a maga zárt és szigorú logikai rendszerével nyilvánvalóan nagymértékben előmozdította a fiatal Lenin gondolkodásmódjának, meggyőző képességének kifejlődését. Az emigrációja idejéből származó Filozófiai Füzetek tanúsága szerint áttanulmányozta az európai filozófia történetének csaknem valamennyi jelentős dokumentumát. Ezek közben a tökéletesen végiggondolt és elemzett olvasmányok közben alkotja újra a logika, a dialektika és az ismeretelmélet egységes törvényeit, s megsemmisítő bírálattal leplezi le a polgári idealista filozófia misztifikációit, üres fecsegéseit és naiv vagy tudatos hazugságait. Lapszéli rövid jegyzetei, utalásai, szellemes, sokszor ironikus megjegyzései a filozófia magasiskoláját kijárt tudós számára is érdekes és izgalmas élményt nyújtanak, s nagyon tanulságosak. A kezdőnek pedig példát mutatnak a tudományos alaposságra, az olvasottak logikai átgondo6