Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

általános iskolai osztályfőnök munkájának tervezése, Tudósító, Heves m. Nyomda, Eger, 1968). S azt is látnunk kell, hogy hazai alsófokú nevelésügyünk kimagasló eredménye: a nevelés tudatos tervezésének elmélete—gyakorlata, szorosan kapcsolódik az úttörőpróbák rendszeréhez. A Nevelési Terv a pedagógu­sok, a szakemberek nyelvén, gondolataival és módszereivel — a próba­rendszer gyermeki nyelven és romantikusan írják elő lényegében ugyan­azokat a szocialista személyiségformáláshoz szükséges tevékenységi formá­kat. S a szaktudomány a Nevelési Terv elképzeléseinek szakszerű meg­valósításában az úttörőszervezetnek kulcsszerepet ad (V. ö.: Az általános iskolai tanulók tervszerű nevelésének programja. Tk. k. Bp., 1963). Nyu­godtan tekinthetjük ezt a tényt, mint az úttörőszervezet potenciáljának legfontosabb tartalmi elismerését és törvényesítését. Az iskola hagyományos szemléletében a legkritikusabb problémaként vonult végig az, hogy a mozgalom segíti-e az oktatást, avagy sokrétű tevékenységével éppen erről vonja el a gyermekek figyelmét és ener­giáját? Hosszas elemzése helyett inkább tárgyi bizonyítékait sorolom fel annak, hogy a mozgalom központi céljai között is kezdettől fogva az első helyen szerepelt a tanulás mozgalmi módszerű segítése. a) Az Alapszabályzat rögzítette, b) valamennyi programtervezet megfogalmazza, c) a mozgalom vezetői kézikönyvei tartalmazzák, d) a mozgalom sajtója, illetve egyéb propagandaszerve rendszeresen rajta tartja a gyerekek és a vezetők figyelmét, e) a 12 és a 6 pontban (a tömörített erkölcsi szabályokban) tör­vényként szerepel, f) a próbarendszer külön követelményként kötelesség- és tervsze­rűen írja elő. g) Mindezek nyomán olyan átfogó akciók színes tarkasága született, amelyek vonzó, romantikus: mozgalmi módon eleve motiválják és konkrétan szervezik a gyermekek tanulását. E helyt nehéz lenne ezek tömegét felsorolni, s főleg elemezni. (Pedig oktatási, korszerűsítési törekvéseink — és kényszerünk — következté­ben ez egyre sürgősebbé válik!) De a csapat közvéleményének irányításától, ráhangolásától kezdve; a tanulópárokon, az egyéni (pl. őrsön belüli) számonkéréseken, az ered­mények regisztrálásán, terveken, kollektív tanulásokon át; a gyűjtögeté­sek, szaktárgyi játékok, honi és külföldi szakmai levelezések, üzemlá­togatások, szakkörök, pályázatok, helyi és országos méretűekké óriásodó tantárgyi versenyek sokaságáig is — csak az aránylag közvetlenebb segí­tési formákat tekintettük át. Pedig még komolyan kell számítanunk a tanulásra serkentés áttételes formáira is: táborozások, talán más támájú rendezvények, raj foglalkozások, megbízatások alkalmaira, a közösség direkt és indirekt hatásaira, amelyek talán részismereteket, olykor sok­színű és értelmű, komplex élményeket nyújtanak, de kötelességtudatra, felelősségre, helytállásra taníthatnak — a tanulás vonatkozásában is. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom