Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)
Az iskolai jellegű oktató-nevelőmunka egyik legnagyobb jelentőségű támogatásaként kell értelmeznünk az utóbbi 2—3 év úttörő szaktárgyi táborait is. Ezzel olyan „gesztust" tesz a mozgalom, ami csak „áttételesen tartoznék" feladatai közé. De a tanulásra való hangolás, serkentés egyik korszerű direkt módszerét ismerte fel ezzel a mozgalom. A gyerekek ezreit részesíti a táborok keretei között szaktárgyi továbbképzésben. A tanulmányi munka szervezésének gyermek parancsnokai ők; fizika, ének, biológia, matematika, orosz, történelem stb. tantárgyak szakköreinek „titkárai", a tantárgyak legjobb ifjú „szakemberei" és propagandistái. Konkrét szaktárgyi ismeretek mellett a tárgy tanulására való tömeges serkentés, motiválás szervezési módszereit is megtanulják. S megérdemelné a részletes kutatást az is: a szaktárgyi oktatás, sőt a tanári óravezetés mennyit merített az úttörőmozgalom létrehozta és fejlesztette módszerekből? . . . Adhat-e mozgalom ennél gazdagabb többletet az iskolai oktatónevelőmunkához? Feltétlenül, ahogyan a mindenkori fejlődés követelményei és az adott körülmények igénylik és lehetővé teszik. A mozgalom a pedagógusok fejlődését nem csupán az iskolai mozgalmi munka gyakorlata során, rendeletekben, tudományosar/., „személytelenül", úgy „általában" segítette, hanem direkt, céltudatos, szervezett formában is. A vezetőképző tanfolyamok, táborok, évközi ankétok, értekezletek stb. mind-mind a pedagógusok és a társadalmi úttörővezetők ezreivel ismertették meg a kommunista nevelés elveit és módszereit. Nehéz lenne statisztikailag áttekinteni az úttörő vezetőképzésben részt vett nevelők számát. De már a kezdeti évektől évenként rendszeresen több száz nevelő ki-, át- és továbbképzésével foglalkozott a mozgalom. A vezetőképzés a pedagógusok szocialista nevelővé válásának kedvelt iskolája lett. A nevelők zöme szívesen maradt ifjú, vagy fiatalodott meg ismét az úttörők között és táboraikban. Nem véletlen, hogy szállóigévé vált: nem is lehet igazi pedagógus, aki úttörőtáborban nem volt. Ezek a tanfolyamok, táborok elméleti és főleg gyakorlati tematikájukkal a tömény pedagógusképzés hatékony katalizátorai lettek: rövid egy-két hét rdatt nevelők százainak elméleti ismeretanyaga töltődött újra a szocialista nevelés elméleti és gyakorlati, talán soha nem hallott ismereteivel és gyakorlati tapasztalataival, s az iskolába hazatérve teljesen kicserélt vagy újjászületett vüágnézeti és pedagógiai értékrendszerrel, tettvággyal, ambíciókkal tele fogtak csapatuk, rajuk neveléséhez, sőt más irányú pedagógus feladataik végzéséhez. A nevelők szaktárgyi és mozgalmi képzése meglehetősen különböző pályán halad. Egyrészt indokolt, mert mindkettőnek épp elég „tataroznivalója" volt saját képző-továbbképző rendszerében. De valamilyen kapcsolattartás, folyamatos tartalmi összehangolás szükséges lett volna — legalább az általános pedagógiai kérdésekben. Az iskolai gyakorlat szempontjából különösen a szaktárgyi továbbképzések többet vehettek volna témáik közé a mozgalmi nevelés elméleti-gyakorlati kérdéseiből. Az utóbbi években, főleg a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ KB közös állásfoglalása óta (Köznevelés, 1964/1) a közeledés mindkét irányból erőtelje45