Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Már előzőleg több külföldi forrásból (pl. Comenius) is olvasott annak feltevéséről, hogy a magyarok és lappok rokonok. Itt említjük meg, hogy Hell életrajzírói nincsenek egy véleményen abban a tekintetben, vajon Kell tudott-e magyarul? Ha Selmecbányán gyakorolhatta is nyelvünket, időközben elfelejthette, azért is keresett maga mellé egy magyarul tökéletesen tudó munkatársat. A két csillagász 1768. április 28-án indult el Bécsből. Az útjuk Prágán, Drezdán, Lipcsén, Hallén, Hamburgon és Lübecken, a balti kikötőn át vezetett Haffniába (Koppenhága). Ott a királyi udvar, a miniszterek, akadémikusok államférfiaknak kijáró figyelemmel fogadták. Itt csatlakozott hozzájuk tolmácsuk és kísérőjük: Jens Borchgrevingk egyetemi hallgató is. Majd a Sund-szoroson átkelve Svédország déli területén keresztül érték el Norvégiát, Kristianiat (Oslo), ahonnan a Skandináv-hegységen átkelve jutottak el Trondhjem kikötőig július 30-án. Itt készültek fel északi útjukra részleteiben. Három hét múlva, augusztus 22-én szálltak fel az Urániának elnevezett tágas vitorlás hajóra, melyre előzőleg 13 hónapra elegendő élelmet, tűzifát, szenet, továbbá építőanyagot raktak fel. Ötvennapos nehéz tengeri út következett, fjordos, sziklás part mentén haladtak észak felé. Az utolsó tengeri napot, október 10-ét tomboló viharban tették meg. Már a Jeges-tenger partja mentén hajóztak. A vihar másnapra lecsendesedett, megpillanthatták Wardoe-szigetét, ahova 11-én ki is hajóztak. Bécsből eddig 5 hónap és 13 nap telt el. Wardoe földrajzi helyzete a következő: az északi szélesség 70° 20', a keleti hosszúság 31° 15' alatt fekszik. A sziget két ovális alakú részre osztható, melyeket alacsony, keskeny földszoros, nyak köt össze. Lekoptatott, sziklás dombhát a felszínük. Fákat, bokrokat nem láthatunk ott, csupán moha a növényzete. A települések a védett, alacsonyabb térszínre épültek. Az erőd a nyugati szigetrész magaslatán található. Hell ennek közelében, egy élelmiszer-tárház két szobáját kérte lakásul. Annak a nyugati falához építették az obszervatóriumot, melynek mind a déli, mind az északi végéhez falazott gnómot szerkesztettek, hogy a benti délvonalon a Nap felső és alsó delelését is észlelhessék. Még a téli teljes besötétedés előtt igyekeztek az obszervatóriumot rendbehozni, a műszereket beállítani. A Sarkkörön belül vagyunk, november 25. és január 15-e között ott nem kél fel a Nap. E sötét időszak alatt is változatos munkával foglalatoskodtak. Kutatták többek között az északi fény okát, többször volt alkalmuk megfigyelni e tüneményt. Hell tudott arról is, hogy a Skandináv-félsziget emelkedőben van. Hogy az utódok erről adatszerűen is meggyőződhessenek, égetett téglából két oszlopot emeltetett a tengerparton. Megjelölte azokon a tenger akkori középszintjét. Ennek tény érői, az oszlopok helyzetéről Wardoe anyakönyvébe hiteles bejegyzést tett 1769. június 22-én. Herman Ottó, aki Hell emlékének nagy tisztelője volt, 1888-ban, amikor az északi madárhegyeket felkereste, elhajózott Wardoe-szigetére is. Kérésére a feljegyzett szöveget később az egyik anyakönyvben meg is találták, de a két oszlopnak és Hell obszervatóriumának már nyoma veszett. Az anyakönyvi bejegyzés magyar fordítása: 444