Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

természettudományi múzeum rendezésénél is. Már ekkor maradandó mű fogalmazására is vállalkozott, olasz szövegű, az ún. „aritmetica" tárgykö­réből vett tanulmányt latinra fordította, azt kibővítette sajtó alá. E for­dítással oly hasznos munkát végzett, hogy azt az egyetemen tankönyvül is használták. Még azon években, 1744—45-ben az önálló csillagászati megfigyeléseit is kiadta. Az egyetemen töltött 4 év után búcsút mondott Bécsnek és visszatért hazánkba. 1745-ben Lőcsére érkezett. Megkezdte gyakorlótanári működé­sét. Az ottani középiskolában klasszikus nyelveket, poétikát, retorikát tanított. Kapott egyházi feladatot is. De magával vitte a Bécsben vásárolt, vagy maga által szerkesztett műszereit, azokkal Lőcsén is folytatta kísér­letezéseit. Ugyanakkor a Königseck grófi család egyik fiú tagját bánya­méréstanra is tanította. 1748-ban ismét Bécs következett. Akkor a teológiai tanulmányait folytatta. Mellékfoglalkozásul itt is bányamérnök-hallgatókat gyűjtött maga mellé, s azokat matematikára oktatta. Ugyanakkor a mérnöki ka­mara megbízásából a német nyelvű „bányatörvénytárt" latinra fordította. S ami nagy rendszerező készséget igényelt, úttörő munkát vállalt: szer­kesztette a „tudományok adattárát", mely több kiadást ért meg, külföl­dön is használták. Ezeket követte egy módszertani tanulmány: „geogra­phico — historicum", benne a két tárgy kapcsolatairól értekezett. Hell, a gyakorlati tudós és előadó tanár 1751-ben fejezte be bécsi tanulmányait. Ekkor Zsolnára kapott meg­bízást. Itt is folytatta önképzését. Még abban az évben megszerezte a „philosophia doktora" címet. Már Zsolnán tartózkodott, amikor felkérték a nagyszombati csillagda újratervezésére és az építés irányítására. Ezen idő alatt bizonyára Nagyszombaton is töltött rövidebb időt. Tudása, mun­kabírása miatt mind nagyobb feladatok elé állítják. 1752-ben Kolozsvárra került, ahol a Báthory-egyetemen a matematika és a csillagászattan taní­tásával bízták meg. A kolozsvári egyetem vezetősége is úgy találta, isko­lájuk természettudományi részlegét erősíteni kell. Ehhez egy csillagvizs­gáló hozzátartozik. Elvállalta az ottani csillagvizsgáló tervezését is. A há­rom kolozsvári év szorgos munkával telt el. Kiadott itt két matematikai könyvet, melyeket az egyetemen is használtak. Míg a kolozsvári obszer­vatórium nem készült el, csillagászati észleléseket csak a magánlakásán berendezett állomáson végezhetett. Az új intézetet korszerűvé igyekezett fejleszteni, hogy a kísérleti fizikához minden kellék biztosítva legyen. Abban az időben a mágnesesség és az elektromosság összefüggésének a ku­tatása volt előtérben. Elégtétel volt számára, hogy később Franklin és Beccoria kísérleteivel saját elméletét látta igazoltnak. 1755-ben életpályája újabb ívelést mutatott. Mivel meghalt Marinoni, a bécsi udvari csillagász és matematikus, a megüresedett állás betöltésé­nél rá gondoltak. Az udvari csillagda műszereit átadták az egyetemnek. A most már egyetemi csillagda igazgatói állására Hell Miksát tartották leg­alkalmasabbnak. A császári kinevezési okirat 1755. október 25-én kelt. 441

Next

/
Oldalképek
Tartalom