Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

15-én született Hell Miksa, ,,a szabad művészetek és a philosophia doktora", számos európai tudóstársaság tagja. Élete második felét Bécsben élte le. Onnan küldözte terveit, javaslatait 4 épülő magyar csillagda felé. Közben arra is volt ideje és ereje, hogy élete legnagyobb tettét, a Venusnak a Nap előtt való elvonulását tudományos szinten megfigyelhesse. Származása, útkeresése Selmecbányán, a bányavároshoz tartozó Szélaknán, a kies Leányvárral szemben, meredek lejtőn a század elején még állt (?) Hell Miksa szülőháza, a népes Hell család otthona. Széles, egyemeletes kúria. Családi nevüket eredetileg ,,Höll" alakban használták, de a bécsi egyetem katalógusából bizonyítható, hogy 1766-tól már a „Hell" névírásra tért át. Hell Miksa atyja Hell (Höll) Máté Kornél volt. Az okiratok szerint családjuk eredetileg Bajorországból származott. Majd Csehországban, Schaggenwertben telepedett le. Hell Máté Kornél innen költözött át Selmecbányára 1694-ben. Itt kötött házasságot — mint özvegy ember — Miksa édesanyjával, Staidl Julianna Viktóriával. Az első és második házasságából Hell Máténak — Miksán kívül — még 22 gyermeke volt. A népes családot sok munkával szerzett jövedelmével igyekezett eltartani az atva, akinek az eredeti fogalmazás szerint ,,a bányák matematikusa és gépmestere" volt a foglalkozása. A feljegyzésekből arra is következtetni lehet, hogy feladatai közé tartozott a bányavíz eltávolítása a tárnákból. Hell Máté szerkesztette és kezelte a víz kiszivattyúzását végző ún. vízi gépeket. Az apán kívül a család több tagja kapott alkalmazást a bányaüzemben. Az egyszerű gépek tervezésében, a matematikai feladatok megoldásában az apa mellett a testvérek közül különösen József és Ignác Kornél jeleskedett. Hell Miksa e környezetben kapott kedvet és érdeklődést a matematika, a gyakorlati technikai problémák megfejtése irányában. Selmecbányán végezte el középiskoláit. Tehetsége már itt megmutatkozott. Tanulmányait felső fokon kívánta folytatni. Ezt csak úgy látta megoldhatónak, ha a jezsuita-rendbe lép. 1738-ban így került a rend tagjai közé előbb Zsolnára, majd a trencséni újoncházba. Az ottani kimutatásban fel vannak tüntetve személyi adatai, többek között ez a szó: „Rhetor", ami annyit jelentett: a középiskolát elvégezte. Fiatalkori útja Bécsbe vezetett. 1741-ben az ottani egyetemre iratkozott be. Elsősorban a filozófia alapjával, a logikával ismerkedett. Mellette egyik legkedvesebb tárgyát, a fizikát tanulta, de más természettudományi ismeretekkel is foglalkozott. Előmenetele és jó viselkedése alapján rövidesen tanulótársai „elöljárója" lett. Filozófiai tanulmányait a „methaphisikával" tetőzte be. A gyakorlati feladatok megoldása iránti vonzalmat magával hozta a szülői házból. Szabad idejében itt is „vízi-órák", földgömbök és „égi-glóbuszok" szerkesztésével foglalkozott. A hivatalos katalógus szerint 1774-ben Frölich Erasmus-tól általános matematikát tanult. Ugyanakkor Francz József professzor tanársegédje lett, aki a csillagászati megfigyeléseknél foglalkoztatta. De igénybe vették munkáját a 440