Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

kösti nevű nagy, gömbölyű fejű sárga virágról kapta. Nh.: „Pünkös táján elborította ez a sárga virág, sokszor pedig még víz vóut rajta, de mán virított." Gyakori név. Rendes (S., sz., 129). 1859: „Rendes Fok" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Rendes" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „ . .. Rendes nevű részen levő gyep" (EÁL. Űrb. tag. 4); T I: „Rendes"; PESTY: „Rendes Fok". A falutól távol a Köhér mellett találjuk. Valamikor természetes keletkezésű vízér volt, a Naty-fo/choz csatlakozott. A feltüntetett térképen megfigyelhető ez a nyílegyenes irányú ér. A névadás alapjául is ez szolgált megkülönböztetésül a közelben levő girbegörbe Görcsös-fo/ckal szemben. Kihalt név. Réndézzu g,-ba Rendeszug (S., sz., 130). 1878: „Rendes Zug" (EÁL Űrb. tag. 4), 1890: „Rendes Zug" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1892: „Rendes zug" (EÁL. Űrb. tag. 13). Szántó a Naty-fok és a Rendes találkozása következtében létrejött szögben. Nevét a régi Rendes nevű vízértől és a 'szöglet' jelentésű zug szóról kapta. Az érnek és a zugnak ma már nyoma sincs, de a név még mindig gyakori. Répaföld (S., 1., 78). T/4: „Répaföld". A nevet csak a térkép őrzi. Eszerint a Csontos-part melletti mai legelő szántó volt. Az ott termesztett répáról kapta a nevét. R í t,-re R é t (Mf., k., sz., 12). 1870: „...réti nyilasokat a Tisza tagosítás előtt elnagyolta" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1873: „ . . . réti földjeinket két évben teljesen tönkre tette a vízár . . ." (EÁL. Űrb. tag. 4), 1874: Rétföld" (EÁL. Űrb. tag. 4). A falutól ÉK-re eső mély fekvésű terület. Összefoglaló neve egy nagyobb földterületnek, megkülönböztetve azt a jóval magasabban fekvő, mindig ármentes Félsőüfőüdtől és a nálánál is mélyebben fekvő, a falutól D-re levő Alsóuríttől. Régen vizes, mocsaras terület volt, tavak, laposok, hátak váltogatták egymást. Ma túlnyomórészt szántó, s csak kevés a kajáló. Igen gyakran használt név. Róukás,-ra Rókás (Ds., sz.. 35). 1859: „Rókás" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1864: „Rókás" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Rókás" (EÁL. Űrb. tag. 8), 1876: .,A Rókás és Szilvölgy..." (EÁL. Űrb. tag. 4); T/1: „Rókás", T/2: „Rókás düllő", T/4: „Rókás düllő"; PESTY: „A Rókáslapos mellett elnyúló szántóföld a Rókásdűlö". A Felsőüfőüd K-i részén az Országút mellett fekszik:. Nevét a benne tanyázó rókákról kapta. Ma is sok róka található ott. Gyakori név. Rókás-csárda (Ds., sz., 38). 1840: „Rókás kortsma ház" (EÁL. Űrb. tag. 2), 1863: „A Tiszafüred, Szolnoki út mellett levő úgynevezett Rókás csárda" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1876: „ . . . Rókás csárdáig" (EÁL. Űrb. tag. 4). Ma már csak a név őrzi emlékét az egykori csárdának. A Róukás dűlőben az Országút melletti csárda volt. A nevet ismerik, de nem használják. 396