Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Rókás-farka (Ds., sz., 37). 1859: „Rókás farki düllő" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1865: „Rókás farka" (EÁL. Űrb. tag. 9). Róukás 1. ott. A farka 'vége' jelentésű. Nh.: „Azír híjják így, mer ez a vígé." Csak kevesen ismerik. Róukás-fertő ü,-be Rókás-fertő (Mo., sz., 33). 1840: „Rókás-Fertő" (EÁL. Űrb. tag. 2), 1859: „Rókás-fertő" (EÁL. Űrb. tag. 6); T/2: „Rókás-fertő". A Róukás-tóu környékén levő vizenyős terület, sás, nád terem rajta ma is. Vízimadarak lakhelye. Róukás 1. ott, fertőn 'mocsaras, vizenyős, terméketlen terület'. A név ma is gyakori. Róukás-halo m,-ra Rókás-halom (H., sz., 32). 1859: „Rókás halmi dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 6). A Róukás dűlőben a környezetéből jó magasan kiemelkedő kerek domb. Innen van ez a ma már ritkán használt név. Róukás-lapos s,-ra Rókás-lapos (Mf., sz., 36). 1865: „Rókás lapos" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1876: ,, . . .nagy kiterjedésben vízállásos vagy szikes természetű terület, mely Rókás-lapos nevezet alatt mindenki előtt ismeretes" (EÁL. Űrb. tag. 4); PESTY: „Rókás lapos". A Róukás dűlőben a Róukás-fertőü és Róukás-tóu környékén elterülő, nagy kiterjedésű sík terület. Nagy esőzések idején megáll rajta a víz. Róukás 1. ott, laposs 1. Kisaszóu-laposs. Gyakran használt név. Róukás-tó u,-ba Rókás-tó (Tó, 34). 1865: „Rókás tó" (EÁL. Űrb. tag. 8). Vízállás a Róukás dűlőben. Szélén nád, sás terem. A negyvenes években kenderáztatónak használták. A név ma is gyakori. Rövid-düllő ü,-be Rövid-dűlő (Ds., sz., 53). 1863: „Rövid dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1865: „Rövid dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 8); T/2: „Rövid dűlő", T/6: „Rövid dűlő". Szántó a Félsőüfőüdön a Naty-szőüllőütől délre a Naty-páncílos közelében. A mellette fekvő hoszabb dűlőtől különböztetik meg. A nevet ritkán használják. S á s a s - h á t (Ke., 1., 76). 1859: „Sásos háti legelő" (EÁL. Űrb. tag. 6). A Sásas-laposs mellett végighúzódó kiemelkedés. Sásas nevét mellette, a Sásas-lapossban termő sásról kapta. Hát 1. Kisaszóu-hát. A nevet nem használják. S.á sas-lapos s,-ba Sásas-lapos (Mf., 1., 75). 1863: „Sásas lapos és környéke rossz minőségű legelő földnek vétetett fel" (EÁL. Űrb. tag. 7); T/l: „Sásas lapos"; PESTY: „Sásas lapos". A Sásas-hát melletti mély, széles, lapos terület. A laposs elnevezést ezért kapta. A név előtagját 1. Sásas-hát. Gyakori név. Sásas-tó u,-ba Sásas-tó (Tm., 1., 74). A Sásas-laposs északi részén fenékszerű mélyedés. Ide folyik a Sásas-laposs vize, s sokszor nyár közepéig megmarad, esős nyáron pedig egész évben vízzel van tele. Régen állandó jellegű állóvíz volt, ezért kapta a tóu nevet. Sásas 1. Sásas-hát. 397