Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

K o m j á t i 1859: „Komjáti" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1878: „Kis Komjáthy részen levő birtokosok birtok aránya" (EÁL. Űrb. tag. 4). A helye ma már nem állapítható meg. A faluban senki sem emlékszik rá. A név családnév. A régi iratok szerint a Komjáthyak a falu birtokosai voltak. Kot any a (Mf., sz., 17). T/4: „Kotanya". A Gyíkínyés és a Határ-jenek környékén fekvő mocsaras, terméketlen terület. A nevet ma már egyáltalán nem használják. Kot ú,-ba ~ (Vá., 158). Igen mély, kerek alakú vízállás a Szigetszőüllőü mellett. Állandó benne a piszkos, büdös víz. A partja tele van náddal, sással, gyékénnyel s egyéb vad növénnyel. Jelentése 'piszkos, vízzel telt mély gödör'. Nh.: „A vadvíz nekiment osz kimosta. Aszonygyák, hogy nem lehet annak a közepire menni, ojam míj." Gyakran használt név. Kovács Dezsőü tanyája (S., sz., 176). Lakóház s gazdasági épület volt, A tulajdonos lakott benne, róla nevezték el. Ma szántó, a tanyát elbontották. Tanya 1. Balás-tanya. 10—15 évvel ezelőtt még gyakori név volt, ma már nem használják. Köhé r,-re ~ (S., sz., 127). 1859: „Kőhér" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1859: „Köhér tó hasznavehetetlen" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1899: „Köhér tó terméketlen kavicsos" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Köhér', T/4: „Köhér". A falutól D-re. Nagyobb része Tiszaszentimréhez tartozik. Gyenge minőségű, köves talaj. Az osztályozási okiratok köves, terméketlen talajként említik. A név lehet a kő és ér összetétele. Gyakori név. Köhér-há t,-ra (Ke., sz., 126). 1775: „Kőhér hát" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1859: „Kőhér hát" (EÁL. Űrb. tag. 6). A Köhér mellett végighúzódó szélesebb kiemelkedés. Innen van a név utótagja. Köhér 1. ott. Középsőü-düllő y,-be Középső-dűlő (Ds., sz., 68), Szőlő a Naty-szőüllőü dűlőben. Az Elsőü-düllőü és a Hátulsón-düllőü között fekvő földdarabot jelöli. Igen gyakori név. K u b i k,-ba ~ (Gö., e., 200). 1864: „Kubik gödrök" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Kubik Gödrök" (EÁL. Űrb. tag. 8). A gát készítésekor keletkezett gödrök a Tisza gátján belül. Gyakori név. Kucig-düllőy,-be Kuczik-dűlő (Ds., sz., 29). 1863: „Kuczik dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1864: „Kuczik dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Kuczik dűlő" (EÁL. Űrb. tag. 8); T/2: „Kuczik dűlő". Szántó a határ északkeleti részén a Félsőüfőüdön. Kucig csn., a falubeli jobbágynévsorban többször megtaláltam ezt a nevet. A düllőü 'meghatározott földdarabot' jelent. Gyakori név. Kuczik-halom (H., sz., 28). 1859: „Kutzik halom" (EÁL. Űrb. tag. 6); PESTY: „Kucik halom, birtokosának nevéről". 390