Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Magasan kiemelkedő kerek domb a Kucig-düllőüben. A nevet nem használják. Kuczik 1. Kucig-düUŐü. L a p á j,-ra Lapály (Át., termi., 194). Az Aranyosi-sarokban közvetlenül a Tisza folyása melletti terület. A tavaszi áradás után a víz visszahúzódik eredeti medrébe, s a vízből kimaradt, enyhén lejtő rész neve. Igen gyakran használják. Legelőü 1. Csordagyép Levente-f őüd 1. Kérézgát L i p p a j i - é r,-re L i p p a i - é r (Á., 1., 72). 1863: „Lippai ér" (EÁL. Ürb. tag. 4). A Lippaji-laposs közepén húzódó keskeny, árokszerű mélyedés. A laposból is ide húzódik a víz. Lippaji csn., a jobbágynevek között többször szerepel. Ér 1. Aszó-ér Lippaji-lapos s,-ra Lippai-lapos (Mf., 1., 71). 1863: „Lippai lapos tó" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1886: „Lippai lapos" (EÁL. Űrb. tag. 11); T 1: „Lippai lapos"; PESTY: „A Nagyszőllő és a falu közötti gyep között fekszik a Lippai lapos terméketlen mocsaras hely". A Lippaji-ér melletti mélyen fekvő sík terület. Innen van a név utótagja. Tavasszal sokáig víz áll rajta, amit a Lippaji-ér vezet le. Lippaji 1. Lippaji-ér. Lippai és Sásas-tó köze (Mé., 1., 73). 1863: ,,A Lippai ér és Sásas tó közti kis fenék szinte rossz minőségű legelőnek állapíttatott meg" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1886: „Lippai és Sásos tó köze" (EÁL. Űrb. tag. 11). Ä Lippaji-ér és a Sásas-tóu között levő terület. Nevét fekvéséről kapta, nem használják. L óri-fenék (Mé., sz., 113). T/4: „Lóri Fenek". A határ déli részén a Köhér és a Kisaszóu közötti mélyedéses terület. A nevet ma már nem ismerik. Fenék 1. Aranyosi-fenek Lóri-hát (Ke., sz., 114). T/4: „Lóri Hát"; PESTY: „Lóré hát". A Lóri-fenék mellett húzódó hosszabb hátszerű kiemelkedés. Hát, 1. Kisaszóu-hát. A nevet nem használják. Lyukashalom (II., sz., 49). 1859: „Lyukas halom" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1865: „Lyukas halomnál szántó" (EÁL. Űrb. tag. 8), 1864: „Juhkas halom" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/l: „Jukashalom", T/4: „Jukas Halom"; PESTY: „Jukas halom". A Felsőüfőud és a Naty-páncűos határán kiemelkedő kisebb domborulat. A nevet nem használják. Magyar-halom (H., sz., 54). 1859: „Magyar halom" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „Magyar halom szántó" (EÁL. Űrb. tag. 7); T/l: „Magyar-halom"; PESTY: „Magyar halom". A környékből magasan kiemelkedő kerek domb a Naty-páncílos dűlőben. A Magyar csn., halom 1. Balás-halom. A nevet nem használják. Monori-lapos 1664: „Monori lapos" (EÁL. Űrb. tag. 4). Kihalt név, a helyét megállapítani nem lehet. Monori csn. 391