Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

nincsen fizika, ott a műhelygyakorlatok, vagy pedig a természetrajz gyakorlataival párhuzamosan mentek volna a kémiai gyakorlatok. Természetesen ilyen alapos kémiaoktatás megfelelő óraszámkereteket is megkövetelt volna. Az öt osztályra tervezett középiskola minden osztályában akartak kémiát tanítani, gyakorlatok azonban csak az alsó három osztályban lettek volna, ezért azokban a heti óraszám nem lehet — a bizottság szerint — kevesebb, mint heti 4, legrosszabb esetben 3. A tanítási anyag beosztása is tükrözte az általános elgondolást. Az első év anyagát a tervezet így foglalta össze. „A laboratóriumi munkálatokba való bevezetés. Az anyagi változások törvényeinek megállapítása néhány ismertebb, alkalmas anyagon." A tananyag részletezése is — egyedülálló módon — anorganikus kémiából, általános kémiából, kísérletekből, mérésekből és más tárgyakból való kapcsolatokból összetett sajátságos, de mindvégig szigorúan logikusan felépített konglomerát. Összeállítója, Váradi László valóban úttörő munkát végzett. A második évben a szervetlen kémia, a harmadik évben a szerves kémia rendszeres tárgyalása következett volna. Ezek gyakorlatainak részletes feldolgozása már nem történhetett meg. A negyedik év kémiai technológiája számára már csak rövidebb tematika készült, itt is mindenhol felsorolták a végzendő gyakorlatokat. Az ötödik év, a ,,Fizikai és elméleti kémia" tematikája is már csak egészen vázlatosan készült el. Szerényen, mégis öntudattal írta a bizottság javaslatába: „tudtunkkal a jelen munkálat egyike az elsőknek, amely következetesen felfedeztető tanítási móddal akarja a vegytant tanítani." Az addig annyira elmaradott Magyarország a nyugodtabban fejlődő nyugatot megelőzte ezzel az elgondolással. Ötven év telt el azóta, s máig sem jutottunk el oda, hogy az akkor lefektetett elveket, s ma is jónak talált elgondolásokat maradéktalanul megvalósíthattuk volna. A Tanácsköztársaság rövid ideje alatt született számos kulturális elgondolás egyik legérdekesebb, sajnos egyik legeifele j tettebb dokumentumát helyes lenne minél többször elővenni, belőle útmutatást nyerni. A javaslat nem valósulhatott meg, elsősorban az idő hiányzott hozzá. 1919. május 5-én azonban a Közoktatásügyi Népbizottság abban a rendeletében, amely a tanítás zavartalanságának biztosításáról szól, ajánlotta a tanulói kísérletek bevezetését: „A természetrajzi órák száma lehetőleg szaporítandó. Az így nyert órákat gyakorlatokra (elemi kísérletezésekre), gyűjtő és személtető kirándulásokra és gyűjtemények látogatására kell felhasználni" [30]. 4. Munkaiskolái próbálkozások középiskoláinkban 1930—1944 között A Tanácsköztársaság bukását követő időkben hosszú ideig nemcsak azokat a politikai elgondolásokat volt bűn említeni, hanem azokat a kulturális elgondolásokat is, amelyek a rövid idejű szabad gondolkodás idejében hangot kaptak. 304