Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)
lekezeti ellentéteket is félreteszi, ha a közös iskolák elleni harcról van szó. Közöl például egy rendkívül primitív cikket vezércikként, melyet egy Zellinger József nevü „katolikus néptanító"!! írt. Ebben a cikkben hetet havat összehord a szerző, többek között ilyeneket: ,,A tanítók helyzetén javítsatok mindenekelőtt ámításból élő, nagyszájú népbolondítók". Az ellentmondást ez a „katolikus néptanító" nem vette észre. Azt ugyanis, hogy az ő helyzetén legfeljebb a katolikus egyház javíthatna, viszont a szerkesztő, a cikk tendenciája és mondanivalója miatt szintén nem a logikával, még kevésbé a jóízléssel törődött. Annál inkább sem, mert a cikkíró a második közlemény végén reményét fejezi ki az iránt, hogy ,,. . . az egyház nem fogja cserbenhagyni hű fiait (tanítókat), mert jól tudja, hogy felekezeti tanodák nélkül veszve az egyház, s ha ez kihal, a hazát is eltemetik" [33]. „Hűséges jó katholikus tanítók" [34] címmel gúnyos hangú cikk jelenik meg a lapban, azokhoz a tanítókhoz címezve, akik a Néptanítók Lapjában — „a kormányhoz hű ingyenlapba" — cikkeket írnak, ezzel is támogatva a kormány „közösiskolás" intézkedéseit. Zülléssel vádolja őket, mert olyan lapba írnak, amelybe „zsidók és más vallásúak is írhatnak" [35]. Külön megfenyegeti egy másik cikkben — e témáról is nagyon sokat ír a lap — azokat a fiatalokat, akik állami képzőbe iratkoznak, kijelentve, hogy nem fognak tudni elhelyezkedni az állami képző elvégzése után, mert egyetlen felekezet sem fog állami képzőben végzett tanítókat alkalmazni [36]. Sok cikk jelenik meg; azon képviselőtestületek, törvényhatóságok ellen is, melyek szorgalmazzák a közös iskolák létrehozását. Több cikk értekezik a „Fővárosi Tanács viselt dolgairól" is [37], ahol a „szabadelvüség eszmezavarában" elnyomják a katolikusok törekvéseit és minden áron közös iskolákat akarnak létesíteni. Egy másik tudósítás szót emel a Fővárosi Tanács egyik intézkedése ellen, mely a tanítói állások betöltésénél a jövőben nem a felekezeti hovatartozást, hanem a rátermettséget kívánja figyelembe venni [38], Felháborodva tárgyalja, hogy Pest után Buda is fellépett a közös iskola állításának igényével: sőt a főváros odáig jutott, hogy iskoláiban megtűri a felekezet nélküli felügyelők működését [39]. Elkeseredett hangú tudósítást közöl a pozsonyi tanárok és tanítók viselt dolgairól, akik odáig mentek, hogy sajtóban követelték a mindennapos templombaj árás eltörlését, a liturgia kivételét a rendes tárgyak közül, és a hittannak jeggyel történő értékelését. Mélységes felháborodását fejezi ki e tények felett és megrója nemcsak a pozsonyi tanítói kart, hanem a katolikus szülőket is, akik megtűrik az ilyen nevelőket [40]. Ez a sajtóorgánum a közös iskolák elleni elvakult dühében odáig megy, hogy „mélységesen katolikus" létére helyet ad azoknak a nyilatkozatoknak is, melyek más felekezetek részéről hangzanak el a közös iskolák ellen. így például közli az egyik budapesti izraelita hitközség iskolai gyűlésén elhangzott egyetlen közös iskola elleni felszólalást, azzal a meglepően hangzatos címmel, hogy „Zsidó szózat a közös iskolák ellen" [41], Hasonlóképpen tudósításokat közöl az egyéb felekezetek értekezletein elhangzott egy-egy közösiskola-ellenes felszólalásról is [42]. 120