Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

keiket a legolcsóbb közös, esetleg állami iskolákba adják, ahol a vallásos szemlélet megfelelő mélységének hiánya miatt eltévelyedésnek vannak kitéve. Második kifogás a közös iskolák létrehozásával kapcsolatos. Ellent­mondást lát abban, hogy a törvény fenntartja a felekezeti iskolák állí­tásának lehetőségét, de anyagi támogatást csak „A hitfelekezetség nélkül szűkölködő" iskoláknak nyújt, bár amazok számára is előírja az állami tantervet és a szükséges felszerelést. Ebben az intézkedésben az is súlyos hiba, hogy a szülők és a közösségek, a dolgokban tájékozatlan tényezők dönthetik el, hogy szervezzenek-e közös iskolákat, illetve, hogy fenn­tartsák-e a meglevő egyháziakat (a törvény 26. §-a). Harmadik alapvető kifogása az állami beavatkozás ellen hangzik el. Ezzel kapcsolatban elmondja, hogy a parlamentáris államban nem egy­séges elvek, hanem politikai és pártviszonyok határozzák meg a kormány­zás jellegét. Ez állandó ellentétek és változások forrása. Ilyen körülmé­nyek között nem látja biztosítottnak az oktatás — főleg a valláserkölcsi és állampolgári nevelés — eredményes végzéséhez szükséges feltételeket. A változó politikai és pártkoncepciók olyan változásokat eredményeznek szinte egyik napról a másikra, mely alapjaiban rendítheti meg az iskolai munkát. Ilyenformán „Az állam részéről történő iskolai képzés a métely forrása, a kommunizmus felé első lépés" [18]. Végezetül reményét fejezi ki, hogy a többi felekezetek is elutasítják a törvényjavaslatot. A Tanodai Lapok harca a közös iskolák ellen A három vezető egyházi személyiségnek a lapban közölt beszédei már a törvény végrehajtása elleni akciók kezdetét jelzik. Miután nem sike­rült nemcsak a törvényt, de a legjobban kifogásolt 24—26. §-okat sem töröltetni, megindul a küzdelem e paragrafusokban foglaltak végrehajtá­sának megakadályozásáért. Az egyházi vezetők végül is kénytelenek egyetérteni a törvénnyel — e paragrafusokat kivéve —, már felsőházi beszédeikben erre hívták fel a figyelmet. Ennek nyomán indít újabb tá­madást a Tanodai Lapok, most már nem általában a törvény, hanem min­denekelőtt a közös iskolák létrehozása ellen. Ebben az akciójában még a korábbiaknál is gátlástalanabbul alkalmazza a rágalmazás, megfélemlítés, rábeszélés, fenyegetés és agitáció legkülönbözőbb eszközeit. A rendszere­sebb bemutatás érdekében a következekben külön vizsgálat tárgyává tesszük a közös iskolák elleni támadás néhány fontosabb okának elemzé­sét, az egyes közös iskolát támogató személyek és szervezetek elleni tá­madás jellegét, formáit, minőségét; és végül áttekintést próbálunk adni a közös iskolák elleni harc egyéb eszközeinek és módszereinek a lapban található formáiról. A közös iskolák ellenzésének néhány fentosabb oka A közös iskolák elleni harc okainak vizsgálatakor többféle motiváló tényezővel találkozunk. Egyfelől elvi, másfelől gazdasági tényezők ezek, bár természetszerűen keverednek egyéb, az oktatásra vonatkozó tudomá­116

Next

/
Oldalképek
Tartalom