Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Lássunk most pár példát az egyes típusok együttes szemléltetésére. 1. Maradóból állandó (MO) (-) (- - -) krasívyj : krasív : krasíva krasívo krasívy 2. Végből állandó (VO) <->) (- - -) legon'kij : legének : legón'ka legón'ko legón'ki 3. Élből állandó (ÉO) (<") (- ~ -) vdovój : vdov : vdóva vdóvo vdóvy 4. Maradóból egy alakos (Ml) (-) ("» bódryj : bodr : bodrá bódro bódry 5. Élből egy alakos (Él) áiuój ; ziu ; zivá zívo zívy 6. Maradóból három alakos (M3) (->) __) ->) chorósij : chorós : chorosá chorosó chorosí 7. Élből három alakos (É3) (

_

>) ( ""* ) ból'nój : bólén : bolná bolnó bolny stb. Miként azonban előbb is jeleztük, az első fokú változás nyilvántartása elhagyható, így a szemléltetésnél való ábrázolása is felesleges, mi csak a szemléltetés lényegének világosabb megértetése kedvéért használtuk. így gyakorlatilag elég e három főtípus használata: 1. állandó hangsúlyhelyzet (0): ( ) 2. egy alakos hangsúlyváltozás (1): ( ) 3. három alakos hangsúlyváltozás (3): ( ^—> ) Miután osztályoztuk a melléknévi rövid alakokban levő hangsúlyhelyzeteket, s a köztük való tájékozódás céljából kifejező elnevezéseket adtunk nekik, valamint rajzban is megpróbáltuk szemléltetni őket, hátra van még, hogy az egyes típusok megrögzítésének, a tanulók által való bevésésének a módszerét is megkeressük. Mint előrebocsátottuk, itt is a főnévi (hangsúlyváltozások rögzítésénél alkalmazott eljárásunkat használjuk fel. Audio-motorius asszociációt kell tehát itt is létrehoznunk a melléknév teljes alakú hangsúlyképe (ezt képviseli a Ht) és a rövid alakokban mutatkozó hangsúlyhelyzetek között, hogy azok a bevésés után pontosan és azonnal felidézzék egymást, illetve 85