Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

a teljes alak a rövid alakok hangsúlyképét, illetve a teljes alak a rövid alakok hangsúlyképét, hangsúlytípusát. A főnévi hangsúlyváltozások rögzítésénél bizonyos kulcseseteket vésettünk be a tanulókkal. Kulcseseteknek azokat az eseteket neveztük, amelyeknek a segítségével a tanuló rögtön tudta, melyik hangsúlyváltozásról van szó. Ezek gyakorlatilag azokat a főnévi ragozási eseteket jelentették, amelyekben a hangsúlyváltozás elindult, s az, általuk jelzett hangsúlyváltozási helyzet mindaddig tartott, amíg új .kulcsesetet nem írtunk hozzá (ha nem írtunk, azt jelentette, hogy a változás a ragozás végéig minden következő esetre vonatkozik). Pl. stol eb. -á (az egyes birtokos esettől a ragozás végéig), straná ta. -y (a többes alanyesettől végig) és struná ta. -y tr. ~ám (csak a t. sz. alany és tárgyesetében). A főneveknél használt elv alapján tehát a három alakos változás jelölése így is elgondolható: chorósij, chorós, chorosá tjazélyj, tjazél, tjazelá bol'nój, bólén, bol'ná stb. A leírt és megtanult Nr (minthogy utána más alakot nem írtunk) jelzi, hogy hangsúlyhelyzete (itt változása) az összes többi alakra is kiterjed. Az egy alakos változást így kellene jelölnünk: váznyj, vázén, vazná, vázno dorogój, dórog, dorogá, dórogo stb. Míg az állandó hang súly helyzet jelölésére elegendő lenne a Hr: mogúcij, mogúc vdovój, vdov krasívyj, krasív stb. Vagyis az állandó típusnál egy alakot, az egy alakos változásnál három alakot, a három alakosnál pedig két alakot kellene megtaníttatnunk mint kulcsalakot. Minthogy azonban a mellékneveknél nem 11 eset, hanem csak 4 (illetve 3) alak hangsúly helyzetéről van szó, ezen az elven változtatást kell tennünk a következő meggondolások alapján: 1. Igaz, hogy az állandó hangsúlyhelyzet típusának a jelölésére elegendő volna csak egy alak is (maga a Hr). Pl. krasívyj, krasív. Minthogy azonban a Hr-ban gyakran fordul elő hangbetoldás (o, e), amely viszont a Nr-ibain eltűnik, jó ezt az alakot is (Nr) hozzátaníttatni a Hr-hoz. Pl. dovól'nyj, dovólen, dovól'na; búrnyj, búrén, búrna stb. 2. A Nr alak pontos hangsúly képe különben is meghatározóan fontos a rövid alak hangsúly típusának a megítélésében. Ez vési fülünkbe legjobban, hogy változatlan vagy változó-e ez a hangsúlytípus. Tehát ezt ajánlatos (mindenütt jelölnünk. 3. Azt pedig, hogy a hangsúlyváltozás egy alakos vagy három alakos-e, a Sr dönti el. Ezt az egy alakos változásnál amúgy is fel kellene tüntetni, célszerű tehát, hogy mindenütt feltüntessük. Ezt indokolttá teszi a melléknévi határozószó gyakori használata is. 86