Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)
AZ OROSZ MELLÉKNÉVI HANGSÚLYVÁLTOZÁS ÉS TANÍTÁSA Dr. BIHARI JÖZSEF—SÜTÖ JÓZSEF Közlésre érkezett: 1968. nov. 1. Az audio-vizuális tanítás térhódítása, tehát az élő beszéd előtérbe állítása ismét felvetette a hallott (beszélt) nyelv jellegzetességeinek: a kiejtésnek, az intonációnak és a hangsúlynak a kérdését. Az utóbbi években több értekezés jelent meg ezekből a tárgykörökből a szakirodalomban. (Vő. F. I. Firsanova: Nekotorye trudnosti v obucenii russkomu proiznoseniju vengrov. INyT. 1963. Dr. Tirnár Károlyné: M. Chapallaz az olasz intonációról. INyT. 1966. 18., Dr. Horgosi Ödön: Az orosz intonáció oktatásának néhány módszertani kérdése. INyT. 1967. 18., Dr. Balogh István: Az orosz nyelvi hanglejtés alapelemei. INyT. 1967. 48., Dr. Balogh István: Az intonáció legfontosabb tényezői és az öt hanglejtési alapegység az orosz nyelvi kiejtésben. INyT. 1967. 71.) Az 1967. évi Tudományos Közleményünkben mi is az orosz főnévi hangsúlyváltozások kérdésével mint a hangsúlyváltozások legbonyolultabb formájával foglalkoztunk. (Módszertani kísérlet az orosz főnévi hangsúlyváltozások tanításához.) Fő szempontunk az volt, hogy tegyük valamelyest lehetővé a nehéz főnévi hangsúlyváltozások lényegének egyszerű és világos megértetését, és keressünk valamilyen módot arra, hogyan lehetne azokat a tanulókkal gyakorlati szempontból felhasználhatóan elsajátíttatni. Eljárásunk lényege az volt, hogy mindegyik változási típusnak jellegzetes elnevezést adtunk. Ez a megértetést, eligazodást segítette elő. Majd az egyes szavaknál fellépő hangsúlyváltozások rögzítésére dolgoztunk ki egy asszociációs módszert. Jelen dolgozatunkban az ott kidolgozott elveket akarjuk érvényesíteni az orosz nyelvben a mellékneveknél is megtalálható hangsúlyváltozások begyakorlására, megtanítására. A tanulók számára igen zavarosak szoktak lenni a melléknevek rövid alakjaiban fellépő hangsúlyváltozások. Ezeknek a tanítását rendszerint meg se próbáljuk. Legtöbbször elintézzük azzal, hogy elkerülhetők a rövid alakok, mert helyettük a mai orosz nyelvben a teljes alakot is lehet használni állomiányi helyzetben. Ennek a hangsúlya pedig változatlan. Kétségtelen, hogy a melléknévi hangsúlyváltozások teljesen pontos leírása, osztályozása az első pillanatra rendkívül bonyolultnak látszik. Ihász József 1948-tban (Orosz könyv a VII. o. számára, 131—132) Karl Blattner alapján a melléknévi rövid alak 8 hangsúly típusát ismerteti elnevezés 79