Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Ugyanis ahhoz, hogy a hallgató példát tudjon találni a választott területén, az szükséges, hogy az elméleti anyagot megértse és alkalmazni tudja, esetleges problémáit fölvethesse. A hallgatók az elméleti anyagot önállóan a központi jegyzet alapján dolgozzák fel és ezen a szemináriumon példák elemzésével egybekötve megbeszélik a tanár vezetésével. Ezzel tulajdonképpen kezdetét veszi a hallgatók önálló munkája, amely mindenkitől nagyfokú aktivitást kíván. 3. Mi a példaelemző szemináriumot tartjuk legfontosabbnak. Ezen a szemináriumon különleges szervezési formát alkalmazunk. Minden pár kap egy számot 1, 2, 3, ... számú pár megnevezéssel (ez nem változik egész fél éven keresztül). Mindegyik számot a két névvel és a választott két gyűjtési területtel felírjuk egy papírszeletkére és ugyanígy egy füzetbe is. Hogy az önállóság jobban érvényesülhessen, három tagból álló „Zsűrit" választunk, amely a szemináriumot, illetve a vetélkedőt vezeti. Itt általában a következő problémák szoktak adódni. Ki legyen a zsűri tagja? Vajon féléven keresztül állandó legyen-e ez a zsűri vagy változzék? A zsűritagok szereplését ki értékelje? A gyakorlat azt bizonyítja, hogy mire ennek eldöntésére sor kerül, az előző szemináriumi foglalkozásokon minden csoportból kiemelkedik néhány hallgató aktivitásával, ügyességével, képességével, aki mind a szemináriumvezető előtt, mind csoporttársai előtt elnyeri a bizalmat. A zsűri állandó jellegű összetételével kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy jobb, ha féléven keresztül nem változik, mert így komolyabban veszik feladatukat, nagyobb bennük a kötelességtudás és felelősségérzés. Az aktivitás biztosítása érdekében a versenyben minden párnak indulnia kell. A verseny a csoport előtt folyik. A kijelöltek felolvassák gyűjtőit példáikat, s azokkal kapcsolatban kérdést intéznek a vetélkedő párhoz. Ha a vetélkedő partner nem tud kielégítő válaszokat adni, a csoport tagjai jelentkezhetnek válaszadásra. A helyes válaszokat a zsűri pontozással értékeli. Tehát pontot kaphatnak a csoport többi tagjai is. Fél év végére a zsűri feljegyzései alapján minden szemináriumi csoporton belül pontos rangsort tudunk megállapítani a hallgatók, illetve a párok végzett munkája alapján, pl. 12-es pár került első helyre 28,5 ponttal és így tovább stb. Ezt a vetélkedő formát a legkülönfélébb variációkban valósítjuk meg, nehogy elmechanizálódjék az eljárásmód. 4. Az értékelő, befejező szemináriumon a zsűri összegezi, az eredményt, értékeli a munkát, a szemináriumvezető kiegészíti, felhívja a figyelmet, a csoportnál és konkrétan a pároknál tapasztalható hiányosságokra is, és javasolja, hogy a vizsgára való felkészüléskor mire kell több figyelmet, gondot fordítani. Ez a szemináriumi forma kissé játékosnak tűnik, de a gyakorlatban a hallgatók nagyon komolyan veszik. Tele vannak izgalommal, igyekezettel, munkakedvvel. Ez kifejezésre is jut például: szóban, mozdulatban, megjegyzések formájában: — „Jaj de jó, izgalmas, érdekes óra volt!" „Jól kivitatkoztuk magunkat!" S hogy mennyire érdekeltek az anyag feldolgozá77