Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

„Az órákra való felkészülésükben a tárgyi előkészület, a tárgyi ismeretek menynyiségi latolgatása a elöntő, továbbá a szemléltetés; esetleg a munkáltató ismeretfeldolgozás módszeres eljárásainak aprólékos szervezési kérdései. Ezért kallódik el sok esetben — még az egyébként önmagát felkínáló — nevelő gondolat is. A részletkérdésekben való ilyetén elmerülés miatt vész el az ismeretanyag sokoldalú feldolgozását szolgáló oktatási folyamatnak a maga teljességében való szemlélete. A szintézis az aprólékos munka áldozatául esik ..." Nem egy jelentés tudósít arról, hogy — különösen a nőtanárok — nem eléggé törődnek a szertárfejlesztéssel. „Bár elvileg korszerű fizikatanításra törekszenek és igyekeznek tanulókísérleteket is összeállítani, a szertárfejlesztés érdekében szívós és kitartó gyűjtőmunkára már nem nagyon vállalkoznak'

1. — Írja az egyik Pest megyei szakfelügyelő. Heves megyéből is hasonló az értesülésünk: „Nem tanácsokat kértek, hanem kész matematika tanmenetet, kész fizikai szemléltető eszközt, kész munkaterveket". A biológia-földrajz-mezőgazdasági gyakorlat szakosokról is azt állapítja meg a Borsod megyei vezető szakfelügyelőjük, hogy nem szívügyük az élősarok; szakkörvezetést nem mernek vállalni, sőt „ha nincs ellenőrzés, akkor a biológia tanítás keretében előírt munkáltató órák is más típusúakká alakulnak..." A mezőgazdasági nyári gyakorlatokkal kapcsolatban azt jelzik, hogy ott is a teljesítmény mennyiségére törekednek, nem pedig arra, hogy minél több értékes tapasztalatot szerezzenek. Hiányolják továbbá, hogy háztartási gyakorlatra nem készíti fel a főiskola a hallgatónőket. „Szaktárgyi elméleti felkészültségük jó — folytatja —, a módszertani gyakorlatlanság azonban nagyon érezhető munkájukon. Pedagógiai felkészültségük, lélektani, logikai, didaktikai tájékozottságuk alacsony színvonalú. Tanítási óráikon nem dominál a didaktikai feladatok és módszerek tervszerű kapcsolata, logikája. Nem ismerik azokat a formákat, amelyek a tanulók megfigyelésein, összefüggésük keresésén keresztül az önálló gondolkodásra nevelnek. Tanácsaink alapján csak igen lassú fejlődés tapasztalható" (Pest megye). A Heves megyei felügyelők közléseiből is az derül ki, hogy hallgatóink „nem kapták meg olyan mértékben a pedagógiai és módszertani ismereteket, főleg pedig a gyakorlati előképzettséget, amely szükséges lenne a tudatos oktató-nevelő munka elvégzéséhez." Ugyanez a vád csendül ki a Nógrád megyei matematika-fizika szakos vezető szakfelügyelő soraiból is: „a főiskola ad szakmai tudást, de a gyakorló pedagógusok más irányú problémáival nem sokat törődik. Ezt bizonyítja a kikerült pedagógusok zöme. A gyakorlati tanácsok hiányoznak, ... amit alkalmazni is tudnának". Ezt fejezi ki a Hajdú-Bihar megyei osztályvezető is. „Szaktudományi felkészültségük jó, de a birtokolt szaktudományi ismeretek pedagógiai továbbítása nem áll arányban ismereteik mennyiségi és minőségi színvonalával... A hallgatókat igen nagy lexikális anyagok terhelik feleslegesen. Helyette inkább tantárgy-pedagógiai ismeretek kellenének." Némileg enyhíti lehangoló benyomásunkat az egyik Borsod megyei vezető szakfelügyelő megállapítása: „a főiskolát végzett fiatal, kezdő nevelőknek az elmúlt évekhez képest erőssége lett a jó szakismereti felkészültség. Hasonló fejlődést jelez a pedagógiai tájékozottságuk is, de az utóbbi a szaktárgyakéhoz viszonyítva lemarad." Egyöntetű elismeréssel szólnak a jelentések az orosz szakosok magas szintű előkészítéséről. Elismerik beszédkészségüket, tárgyi tudásukat és különös nyomatékkal hangsúlyozzák hivatástudatukat, tárgyszeretetüket. Az egyetlen kifogás ellenük, hogy időnként a kezdő tanárok túlbuzgalmával magas követelményeket támasztanak. d) A tanmenetek és óravázlatok színvonala Néhány felügyelő azt is kifogásolja, hogy a kezdő pedagógusok nem ismerik az iskolai adminisztrációs munkát, ebben tájékozatlanságuk miatt pontatlanok. Bár — megítélésünk szerint — az osztályozó, osztály- és anyakönyvi naplók stb. megismertetése nem főiskolai feladat, mégis célszerűnek látszik, hogy erre is előkészítse tanítványainkat a gyakorlóiskola, mivel emiatt különösen az igazgatók részéről éri (gyakran fontoskodó, kicsinyes) vád a főiskolai munkát. „A kezdő pedagógus számára a legnagyobb gond az egész tanévi oktató-nevelő munka megtervezése, a munkatervek és « tanmenetek elkészítése. Nem a tananyag 470