Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

tekintettel, bár ez gyakorlatlanságuk miatt nem mindig teljes értékű. Joggal kifogásolja Heves megye egyik matematika szakfelügyelője, hogy „matematika órákon csak elvétve fordul elő, hogy az adott község életéből vett feladatot oldatnak meg." Egy másik Heves megyei szakfelügyelő azt közli, hogy a meglátogatott tanárok az oktatási reformtörvény irányelveit nem is ismerték ... Az egyik magyar-történelem szakos szakfelügyelő pl. arról tudósít, hogy a fiatal tanárok a napisajtó, a rádió és a tv idevonatkozó időszerű ismeretanyagát is figyelemmel kísérik, beépítik oktató munkájukba, sőt tanítványaikat is figyelmeztetik az oktató és nevelőmunka szempontjából számba vehető adásokra. Ugyanezt jelzi a Heves megyei ének és magyar-történelem szakfelügyelő is. Ma már alig fordul elő — mondja jó néhány felügyelő •—•, hogy a végzett szakember egyoldalúan csak az elmélet oldaláról tájékoztatja tanítványait. Ha ez itt-ott mégis kísért, „arra vezethető vissza, hogy a főiskolán megszerzett magas színvonalú és sokrétű ismeretanyagot a maga teljességében akarják átadni tanítványaiknak". „A fizika órákra nem mennek be pl. megfelelő szemléltető eszközök nélkül, sőt az egyszerűbb gépek és termelési eszközök működési elvének ismertetésén túl ezeknek a gyakorlati életben való alkalmazását is bemutatják: a tanítás idejére kölcsön kérik termelőszövetkezettől, magánosoktól stb. A természettudományi tárgyak tanítását a legszorosabban összekötik bányák, .üzemek, mezőgazdasági tsz-ek munkájának, munkaeszközeinek, gépeinek, azok felhasználásának helyszíni tanulmányozásával'^ (Nógrád megye). Hasonlóan kedvező képet ad földrajz-biológia, földrajz-történelem és kémia szakos hallgatóinkról is a sátoraljaújhelyi járási szakfelügyelő. Még a gyengébb módszertani felkészültségű és kevés nevelői invencióval rendelkező fiatal pedagógusokról is azt állapítja meg a legtöbb szakfelügyelő, hogy bőséges szaktárgyi ismeretekkel rendelkeznek. De ugyancsak ők figyelmeztetnek arra is, hogy alig lehet találkozni olyan kezdő nevelővel, aki tanítványait pl. a népszerűsítő szakirodalom olvasására buzdítaná. Más esetben viszont megállapítják, hogy pl. matematikából a tehetséges tanulókkal külön is foglalkoznak, versenyfeladatokkal serkentik őket további önképzésre stb. Heves megye egyik rajz szakfelügyelője is elismeréssel szól rajz szakosaink magas színvonalú képzettségéről és hivatástudatáról: „rajztanmenetük példamutató, a szakfolyóiratokat is állandóan figyelemmel kísérik, az ízlésfejlesztés, esztétikai nevelés náluk jó kezekben van." c) Oktató-nevelő munkájuk Az előzőekben ismertetett, kedvezőnek látszó kép után lehangoló jelzések is következnek. Valamennyi szakfelügyeleti közlés elmarasztalja gyakorlati kiképzésünket és pedagógiai tanításunkat. Így pl. megállapítják, hogy egykori hallgatóinknál „az oktatás korszerűsítésére való törekvés csupán annyiban észlelhető, hogy igyekeznek tanítványaikat aktivizálni, igyekeznek a jelenségeket, tényeket szemléltetni". Más — kisebbségi -— vélemény szerint viszont bátran alkalmazza néhány jó környezetbe került hallgatónk az új módszereket és eljárásmódokat is. Óravezetésük sok esetben meglehetősen „ötletszegény és konzervatív": megrekednek az ún. vegyes típusú órakeretben, aminek az a következménye, hogy „a hosszadalmas számonkéréssel eltöltött üresjárat miatt az oktatási folyamatnak a másik nagy komplex fázisa, a gyakorlati alkalmazás csaknem teljesen kiszorul a tanítási órárólMég szerencse, hogy a reformtankönyvek által sugalmazott gyakorlást legalább házi feladatul kénytelenek elvégeztetni. Tematikus tervezési készségüket sok esetben hiányosnak tartják. Az oktatásinevelési célmeghatározásuk is gyakran bizonytalan. A tantárgyi koncentrációra nemigen gondolnak. Ezek a legfőbb okai annak, hogy a kezdő nevelők oktató munkájának eredményességét vizsgálva is meglehetősen sok hiányosságot tapasztal a szakfelügyelet. Általában leköti őket a didaktikai rutinmunka, a módszer, az elavult oktatási formák sablonos követése szerinti óraszervezés és óravezetés. Eközben pedig éppen a lényeg vész el, a teljesítőképes tudás, valamint a nevelő hatás. Nem egy esetben említést tesznek a szakfelügyelők a társadalmi és egyéb munkákkal túlterhelt kezdő nevelőkkel kapcsolatban arról is, hogy az órákra való felkészülésük színvonala sem eléggé egyenletes és következetes. 469