Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

2. Karszthidrológiai összefüggés-vizsgálatok, beszivárgási vizsgálatok. 3. Maximális és minimális vízsebesség értékek mérése. 4. Kémiai vízhozamméréseknél. 5. Karsztvizek keménységének mérése a fajlagos vezetőképesség értékei alapján. Mészben gazdag ipari és kazánvizek összes keménységének a meghatározása. 1. Híg oldatok, természetes vizek fajlagos ellenállását, illetve vezetőképességét mérhetjük egy alkalommal és rendszeresen. Ha csupán egy mérést végzünk adott helyen, akkor az ok-okozati összefüggést az adott vízelőfordulás környezetének geológiai viszonyaiból kell kikövetkeztetni. Másszóval magyarázatot kapni a víz magas vagy alacsony vezetőképességi értékére. A különböző helyeken végzett egyszeri mérések már egymagukban is értékes adatokat szolgáltathatnak egy terület vízelőfordulásainak eredetére, a felszín alatti elhelyezkedésére, vagy környezetének geológiai jellemzőire. Gyakorlati vonatkozásokban az ipari vízfelhasználásoknál már egy mérés is sokat mond és adatot szolgáltat a lágyítás szükségességének és mértékének meghatározásához. Az egyszeri mérések biológiai vonatkozásban azonkívül, hogy az életterekre egy jellemző adatot szolgáltatnak, tájékoztatnak az egyes fajok előfordulási lehetőségeiről a mért ökológiai tényező alapján. így a kimondottan kemény, tehát a mészsókban gazdag vizeket kedvelő fajok előfordulása (egyes vizicsigák, kagylók, rákok) csak magas mésztartalomra vonatkoztatott vezetőképességi értéknél valószínű. A szikes és sziksós vizek a Na

+ és HCO~ ionjai, jellegzetes vegyületeinek (NaHCO.3, NaC0

3, NaHSCV,) koncentrációjára szintén tájékoztató adatokat kaphatunk. A magas lúgosság, az említett vegyületek nagy mennyisége, nagy ionkoncentrációt eredményez, ezzel a fajlagos vezetőképesség is megfelelő magas értéket mutat. Mivel a lúgos vegyhatás, a Na+ ionok magas száma sok állatfaj számára pesszimum, így egy bizonyos, a műszerrel könnyen érzékelhető érték felett csak a széles ökológiával valenciával rendelkező és a natronophil fajok jelenlétét várhatjuk. Ezek a fajok azonban rendszerint nagy egyedszámmal jelentkeznek. 2. A karsztok belsejében közlekedő vizek összefüggésére, elhelyezkedésére és a járatok milyenségére vonatkozóan adatokat kaphatunk. Hasonló méréseket titrometriás úton is végezhetünk, de az sokkal fáradságosabb, idő és anyagigényesebb. Sok esetben nem szükségesek a vegyelemzés nagypontosságú értékei, hanem inkább egy-egy nagyobb mennyiségű csapadék hatására bekövetkezett változások mérése. Méréssor, tehát a mérési értékek mind nagyobb száma az elsődleges cél. Szükség esetén a mérés kiegészíthető nagyobb pontosságot adó vegyelemzéssel. A műszer nagy előnye, hogy nagy számban végezhetünk méréseket gyors egymásutánban. Karsztkutatásban két fő területen használhatjuk. Egyik terület a beszivárgás vizsgálatok, amikor azt figyeljük meg, hogy a felszíni csapadék milyen gyorsan és milyen mértékben változtatja meg a karsztvíz átlagos 453