Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

jelentek az északi, északnyugati irányú légáramlások, bár mindössze 2—3as erősséggel. Az abszolút maximumot 23-án, a minimumot 27-én mérték, ami az országos viszonyokkal megegyezett. Téli napot egyet sem jeleztek, a 13 fagyos nap sem mondható soknak, bár februárban még ennyi sem volt. Napfényben gazdagnak minősült a hónap. Két napot leszámítva mindig kisütött a Nap hosszabb, rövidebb időre. A napfényes órák száma pontosan annyit tett ki, mint a Kékes-tetőn. A csapadék is meghaladta az átlagot, annak egyötödével. De a havi elosztás nem mondható szerencsésnek, a 37 mm-t kitevő csapadékból 12-én egyetlen nap alatt 27 mm esett. A hónap második felében pedig alig 2 mm. A napfényes, száraz hóvége kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. Április. Kellemesen meleg, tavaszias időjárás, bőséges csapadék jellemezte a hónapot. Az első pentád 6 fokos átlaghőmérséklettel még márciusi időjárást mutatott, de 6-án már a 10 fokot is meghaladta a napi középérték. E felmelegedést a napi jelentés így indokolta: „Az Atlanti-óceán felett elhelyezkedő ciklonrendszer előoldalán enyhe levegő áramlik Európa légterébe, de Közép-Európában a magas nyomású légköri képződmény derült időt okozott. A felmelegedés fokozódik." A 19-én beáramló szubtrópusi légtömegek további felmelegedést eredményeztek, de fokozták a csapadékképződést is. 3 héten át a hőmérsékleti középérték megközelítette a májusi értéket. Az utolsó pentád már júniusi meleget produkált (20,7 °C). A két fagyos nappal szemben 4 nyári napot is észleltek. A hőmérséklet abszolút minimuma az országos helyzetnek megfelelően l-re esett, míg a maximumot 28-án mérték. Az egri —1,8-es minimum is bizonyítja védett helyzetünket, ellentétben Miskolccal, ahol —4,2, s Putnokkal, ahol —6,5 °C-ot jegyeztek fel, mint legalacsonyabb hőmérsékletet. A csapadékmennyiség 60 százalékkal haladta túl az átlagot. A havi eloszlás szerencsésebb volt, 9-én és 22-én hullott kiadósabb eső. 8., 9., 11. és 29-én nyárias zivatar kísérte a csapadékhullást. Megemlítendő mint érdekesség, hogy e hó 3-án a Nagyegedet hólepel borította. Ritkán tapasztalható északi, északkeleti irányú, 4—5-ös erősségű szélroham jellemezte az időjárást 29—30-án. A népies „böjti szelek" egyik változata volt ez. Néhány napot kivéve mindig volt elegendő napsütés. A napfénytartam megfelelt az átlagnak. A kellemes meleg elősegítette a természetjárást, valamint alkalmas volt a mezőgazdasági munkák végzésére is. Május Fagymentes, kellemes, kissé száraz tavaszias hónap. A havi középhőmérséklet megfelelt az átlagnak. A pentádok középértéke azonban szeszélyes mozgást mutatott. 2-a és 9-e között a napi átlagok 20 °C fölé emelkedtek, de a hónap utolsó pentádjában csak 11 °C körüli hőmérséklet, áprilisinek beillő időjárás alakult ki. 28-ról 29-re 6 fokot zuhant a napi középhőmérséklet. A meteorológiai jelentés előre jelezte az erős lehűlést, hogy egy ciklonrendszer nyugati oldalán viharos északi szelek kíséretében folytatódik a hideg levegő beáramlása. Egerben 4-es erősségű, északnyugati irányú szelet észleltek. A hőmérsékleti minimum 10 °C alatt járt több na283