Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

pon át. A radiációs minimum 31-én 1,5 fokra süllyedt, de a fagypontot nem érte el. A hőmérsékleti maximumot 7-én mérték Egerben, a keleti országrészben azonban 8-án volt a legmelegebb nap. Nyári napot csupán 8-at jeleztek, szemben Miskolccal, ahol 13-at mutattak ki. Ez a megfigyelés szintén arra utal, hogy Eger időjárása kevésbé szélsőséges, mint a Bükktől keletre eső területeké. A napfénytartam átlag feletti volt, 1—2 napot kivéve néhány órára mindig kisütött a Nap. Ä csapadék összege átlag alatt maradt, inkább a hónap második felében hullott, ami a mezőgazdaságnak jobban megfelelt, mint az üdülőknek. A záporesőt 5 alkalommal zivatar kísérte, de jég nem esett. A 28—29-én beáramló sarki tengeri hideg légtömeg zivatarával és lehűlésével a növényzet fejlődését visszavetette. Június Átlagos hőmérsékletű, de csapadékban szegény hónap. A hőmérsékleti pentádok grafikonja érdekes szimetriát eredményezett: 16,9, 21,2, 23,6, 22,3, 20,0, 16,7 fokot mutatott a menet. A május végi hőcsökkenés június végén megismétlődött. A maximum 17-én, a minimum 4-én mutatkozott. Ez megfelelt a környező viszonyoknak is. A 13 nyári s a 2 hőségnap alapján a mérsékeltebbek közé sorolható ez a hónap. Az éjszakai lehűlés e két hőségnapon is 11—15 fok körüli volt, tehát a fülledt nappalt kellemesen hűvös, üdítő éjszaka váltotta fel. A napsütés időtartama átlag körül volt, az üdülők, strandolok naponta élvezhették a gyógyító napfényt. Kevés volt azonban a csapadék, csak az átlag fele, Eger környezete az aszályos Felső-Tiszavidékhez csatlakozott. Egerben 7 zivataros napot észleltek ebben a hónapban. Környezetünk beleesett abba a zivataros zónába, mely Lőrincitől kezdve a Mátrán, Egeren át Miskolc—Jósvafő vonaláig húzódott. A mezőgazdasági növények fejlődésére kevésbé volt megfelelő az időjárás, kevés volt a csapadék, az is zivatarral, záporral párosult. Július Szeszélyes hőmérséklet járású, csapadékos hónap. A hőmérséklet középértéke megfelelt a sokévi átlagnak, de a pentádok átlaga szeszélyesen alakult. Hazánk 55 állomása közül egyedül Eger középhőmérséklete mutatott pozitív eltérést. Ez már védett földrajzi fekvésével függ össze. Az első hőmérsékleti visszaesés országosan 6-án, nálunk 8-án következett be, 3 nap alatt 10 fokkal hűlt le a levegő. A lehűlést az északnyugat felől érkező hidegebb levegőhullámok okozták. A légtömegnaptár szerint a „mérsékelt" tengeri levegőt hozó front már 6-án megérkezett hozzánk. Az ilyen tulajdonságú légtömegek beáramlása lehűlést, a nyári meleg mérséklését okozta a hónap folyamán. Környezetünk a hőmérsékleti ingadozásokra mérséklő hatással van, azzal is bizonyítható, hogy míg Miskolcon 23, Egerben csak 17 nyári napot észleltek. Ezek mellett itt 5 hőségnapot is feljegyeztek. Hőmérsékleti maximum (31,3 fok) két ízben, 5-én és 18-án mutatkozott, ami az országos helyzetnek is megfelelt, de a 9,2 fokos minimum egyedül itt jelentkezett 27-én. Előtte való nap 6-os erősségű szél fújt, a higrométer 41 284