Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)
A hónapok időjárásának folyamatos jellemzése Január. Hideg, rideg hónap. Az első 5 nap kivételével — a pentádok középértéke végig —4 °C alá esett. A 21 téli napon belül 6 zord napot számláltak össze e hónapban. Egy erős hidegbetörés 6-án kezdődött. A Met. Int. 5-i napi jelentése arról számolt be, hogy — ,,Közép- és Dél-Európa térségében folytatódik a sarkvidéki eredetű légtömegek beáramlása, viharos erejű szelekkel." Egerben a szél 4-es erősségű volt. A havazás csak 8-án indult meg. A hótakaró ekkor lett összefüggő. Átmeneti enyhülés 13-án mutatkozott, amit az Adriai-tenger ciklonrendszere által ide szorított enyhe légtömegek okoztak. Utána ismét sarki hideg érkezett nyugat felől. Országszerte 21-én érte el a hideg a csúcsértéket, de Egerben 30-án volt a leghidegebb, amikor —14,6 °C-ot mértek. Ugyanakkor a Kékes-tetőn —5, Mátraházán —7 °C volt a minimum. Ez a rendkívüli egri hideg az Északi-hegyvidék medencéire jellemző volt, melyeket megült a sűrű köd is. A Mátra tetői a hideg ködös levegőrétegből kiemelkedtek. Kevés volt a napfényes órák száma, az átlag egyharmada hiányzott. Csak a hónap első és utolsó hetében sütött ki pár órára a Nap. A csapadék normális mértékű volt, főleg hó alakjában esett, a hónap második és harmadik felében naponta volt csapadék. A hótakaró 9-től tartósnak bizonyult, 20-án 28 cm-es vastagságot ért el. A tartós és kemény fagy a külső mezőgazdasági munkát lehetetlenné tette, azonban a vastag hótakaró a kifagyás veszélyét elhárította. Február. Tavaszias időjárás jellemezte a hónapot. A -j-5 °C-os havi középhőmérséklet márciusinak felelt meg. 6-án, 19-én, 26-án, 28-án szubtrópusi tengeri légtömegek érkeztek, ezek kölcsönözték a tavaszias jelleget. 5-én déltől 6-án délig 8 cC-ot emelkedett a hőmérséklet Egerben. Igen erős volt a hőmérsékleti különbség. A két téli nap mellett mindössze 9 fagyos napot észleltek. Az abszolút minimum 1-én mutatkozott, a zord januári időjáráshoz kapcsolódva. Rendkívüli melegnek kell tekinteni a 16,4 °C-os maximumot, ami 22-én következett be. 1900-ig visszamenőleg csak 1 ízben haladta túl, mégpedig 1903 februárjában ezt a felmelegedést az akkori 17,4-es maximum. Mindezt a Földközi-tenger térségéből folyamatosan érkező szokatlanul enyhe légtömeg okozta. A napfényes órák száma átlag alatti volt, elmaradt a Kékes-tető napfénytartalmától is. Összefüggő hótakaró csak 9-ig maradt meg, hamar „felfalta" a 6-án kezdődő felmelegedés. A csapadék havi értéke meghaladta az átlagot, ami eső alakjában hullott. 22-én mutatkozott az év első zivatara, jégesővel, amit 23-án bőséges, 20 mm-es csapadék követett. Az időjárás kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. Tartani lehetett a fák korai rügyfakadásától. Március. A szokatlan februári meleget visszaesés követte, de így is átlag körüli volt a középhőmérséklet. E hónapban többnyire hideg légtömegek érkeztek. A visszaesés 13-tól volt erősebb. A Skandinávia felett elhelyezkedő ciklon fagyos levegőt szállított dél felé, „ismét téliesre fordult az idő, viharos északi szelek fújnak" közölte a M. I. jelentése. Egerben is meg282