Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

vo vtornik v ogorí vv > Varsavu Ez az összeesés a következő eltolódáshoz vezetett az arányos asszociáció következtében: vogon' : ogon' = vovtornik : x x = ovlornik varchangel'sk : Archangel'sk — varsavu : x x = arsavu Az abszorbció utóbbi, komplikáltabb esetei arra is rámutatnak, hogy az analógia az abszorbció elősegítő je, sekunder tényezője lehet, annak mintegy magát alárendelve. Bogorodickij nyelvpszichológiai vizsgálatai, különösen azok, amelyekben a morfológiai változások pszichológiai hátterét vizsgálja, jól szemléltetik a nyelvről alkotott nézeteit. Áttekintve fenti vizsgálatait, szeretnénk néhány általános jellegű megállapítást tenni, amelyet Bogorodickij nézetei sugalltak. 1. Bogorodickij a nyelvi jelenségek egységes pszichológiai magyarázatára törekedett. Ezzel kapcsolatban a szakirodalomban különféle jellegű észrevételek hangzottak el. Kuznecov a következőket jegyzi meg: ,,V. A. Bogorodickij munkáinak hiányossága e téren csak a nyelvi jelenségek pszichológiai interpretációja'* [10]. R. Gel'gart [11] kifogásolja, hogy pszichológiai nézetei Herbart-Steinthal asszociációs pszichológiáján alapulnak. Gel'gart azonban nem veszi számításba azt, hogy Bogorodickij nemcsak Herbart-Steinthal pszichológiai koncepciójából indul ki, hanem tekintettel van W. Wundt néplélektanára és felhasználja azt. Ez annál is inkább érdekes, mert idézett tanulmányában Gel'gart Bogorodickij logizmusáról beszél, amit Wundt hatásának tulajdonít. Ebből nem annyira az derül ki, hogy Bogorodickij egyoldalúan csak egy régi, de az újgrammatikusok által mértékadónak tekintett pszichológiai koncepciót követ [12], hanem arra következtethetünk, hogy nyomon követte a pszichológia fejlődését. A Wundt képviselte néplélektan eredményeit is beépítette rendszerébe. Az egységes pszichológiai magyarázat alapjául Bogorodickij az asszociációs lélektanból indul ki, amely ma sem tekinthető elavultnak. Kari Leonhard Biológiai pszichológiája külön fejezetet szentel az asszociációk vizsgálatának, részletesen jellemezve az érintkezési és hasonlósági asszociációt, amely a szellemi, pszichikai tevékenységnek elemi feltétele [13]. Az asszociatív, lélektan eredményeit Saussure is felhasználja. Az, amit a genfi professzor a morfológiai elemek, a paradigmák tudatunkban való elrendezéséről mond, rendkívül hasonlít ahhoz, amit erről Bogorodickij írt. Ez kitetszik akkor, ha összevetjük Bogorodickij megállapításait azzal, amit Saussure a Bevezetés 159—160—161. lapján olvashatunk [14]. Az asszociációs lélektan tehát mind a morfológia, mind a nyelvtudomány számára hasznos a jelenségek magyarázatában. Alkalmazása nem tekinthető Bogorodickij negatívumának. Ő, kora színvonalán álló és attól 242