Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

mi, rybachu formái szolgálhatnak. Ezekben az -a elem eredetileg a tőhöz tartozó tematikus elem volt, de mivel e tematikus magánhangzó mindig ismétlődött a végződéssel, a végződés elemének értelmezték. Ily módon elszakadt a tőtől és a végződés része lett: a régi tő ryba-volt, amelyhez -mu, -mi, -chu végződés járult, az új tő ryb-lett és a végződés -amu, -ami, -achu. Ezt bizonyítja az, hogy a D., Instr. Lpl. egyesülésekor az oroszban már analógiás úton az abszorbció útján keletkezett -amu, -ami, -achu terjedt el. Baudouin de Courtenay a jelenségnek eredetileg a perelozlozenic műszót adta, az abszorbció elnevezés Bogorodickij nevéhez fűződik. Kettőjük felfogása között van egy érdekes különbség is. Az abszorbció keletkezésésének magyarázatánál a kazányi iskola alapítója alapvetőnek a fonetikai tényezőket tartotta. Bogorodickij más véleményen volt. ..Miért a végződés és képző szakítja el a materiális elem hangjait és nem fordítva?" — teszi fel a kérdést. A válasz így hangzik: ,,Ez az irány a formális elemnek a beszédben történő, a materiális résznél nagyobb ismétlődésétől függ." (O JA 292. 1.) A fonetikai tényező nem ok. de elősegítő körülmény és a rögzítés eszköze lehet. Az abszorbció további vizsgálata során Bogorodickij formailag is osztályozza őket: Lehetséges abszorbció: a) tő és végződés között pl.: rabam, rabami. b) képzők között, az -n- melléknévképző az eredeti -ik képzőben: ochotnik. c) prefixumok és tő között: nutru, nutroba < otroba, or. uíroba, az egykori *vun, *sun, ''

:kun prefixumokból. Baudouin de Courtenay eredetileg csak a tő és végződés közötti abszorbciót fedezte fel. Bogorodickij érdeme, hogy kimutatta az abszorbció lehetőségét nemcsak a tő és végződés, hanem más morfológiai elem között is. Rámutatott arra, hogy a tő nemcsak lerövidülhet a végződés javára, hanem hasonló pszichológiai alapon a tő abszorbeálhatja más morféma elemét. Ennek igen érdekes, bonyolult és a morfológiai elemek alkalmi hierarchiáját szemléltető esete az oroszban a népnyelvi ovtornik, Ársava szavak megléte. E formák a következőképpen jöttek létre. A mássalhangzós prepozíciók két változatban fordulnak elő az oroszban: v -vo nad — nado s-so pod — podo stb. Magánhangzó vagy egy mássalhangzó előtt az elöljárók rövidebb változatai használatosak. Mássalhangzók előtt a hosszabbak: v ogon', v Archangelsk, de vo vtornik, vv > Varsavu. Ily módon véletlenül összeestek e formák kezdő hangjaik szerint: 16 241