Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Locativus I. (= képes helyhatározó) végződése -e Locativus II. (= valódi helyhatározó) végződése -ú [8] Az orosz esetrendszer e sajátosságát Peskovskij, V. V. Vinogradov, Kuznecov és R. Jakobson tárgyalja részletesen. Azonban tudomásunk szerint őket megelőzően Bogorodickij volt az első, aki az orosz esetrendszer e sajátosságára elsőként hívta fel a figyelmet. A. G. I., G. II. kialakulását a modern orosz nyelv új eseteket létrehozó tendenciája egyik megnyilvánulási formájának tekinti D. Cizevskij [9]. A differenciálás a nyelvfejlődés egyik legfontosabb rugója, amely azt mutatja, hogy a nyelv belső és külső oldala között (tartalom és forma) állandó alkalmazkodás megy végbe (O JA 271. 1.). Ez biztosítja az információ pontos közvetítését. Enélkül az alkalmazkodás nélkül a nyelv alkalmatlanná válna alapvető funkciói betöltésére. 3. Leegyszerűsödés 3.7. Bogorodickij a következőképpen határozza meg e jelenséget: „Megszűnik a szó helyes morfológiai összetételben való felfogása az élőnyelvben és a képzet egyszerű szimbólumává válik és oly módon a genetikai jelentés helyére a reális lép." (O JA 287. 1.) Ennek néhány fokozata lehetséges: 1. A morfológiai összetétel világos, de a reális jelentés többé-kevésbé eltávolodott tőle: zabyt', namerenie, golik 2. A tő nem világos: obut', razut' 3. A morfológiai elemek pontosan nem analizálhatók: oblako, poduska, vnusit' A leegyszerűsödés a nyelv különféle korszakaira mehet vissza. A folyamat a gondolkodás fejlődése szempontjából rendkívül fontos: ha a reális jelentéssel együtt minden esetben fellépne a genetika is, akkor ez a gondolkodás elképzelhetetlenül nagy akadályává vált volna (O JA 289. 1.). 4. Abszorbció 3.8. A jelenség felfedezése és leírása Baudouin de Courtenay nevéhez fűződik, aki elsőként vizsgálta meg a szótövek (osnova) végződése javára történő lerövidülését az indoeurópai és az ősszláv nyelvben. Az abszorbciónak a szláv történeti morfológiában a kazányi iskola megalapítója nagy jelentőséget tulajdonított. Bogorodickij pszichofiziológiailag megalapozza, kibővíti és továbbfejleszti Baudouin de Courtenay tanítását a morfológiai abszorbcióról. A jelenséget a következőképpen definiálja: „Abszorbciónak nevezzük azt a jelenséget, amikor azok a szavak, amelyek a megelőző idők egyéneinek tudatában bizonyos módon tagolódtak morfológiailag, másképpen tagozódnak a morfológiai határ eltolódása következtében." (Lekcii, 161. 1.) Például az orosz főnévragozás rybamu, ryba240