Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

jól ismert a régi novgorodi és pszkovi eredetű nyelvemlékekből és a mai novgorodi és pszkovi dialektusokból is. Mindez azt bizonyítja, hogy ci z cin ci lógiás folyamatok vizsgálata az orosz nyelvtörténet szempontjából napjainkban is adhat érdekes eredményeket. Az új grammatikus tanítások elterjedése óta sokat foglalkoztak az analógia szerepével, amelyek fontosságát Bogorodickij is hangsúlyozta. Az analógia nagy szerepében ma sem kételkedik senki, azonban az analógiás változások jellege, mechanizmusa ma sem teljesen tisztázott. Ezt illusztrálandó, hivatkozunk arra a vitára, amely a mai összehasonlító nyelvészet legjelesebb képviselője, Jerzy Kurytowicz és W. Man'czak között folyt és folyik az analógiásnak mondott változásokról (Jerzy Kurytowicz: La nature des procés dits „analogiques". Acta Linguistica 5,1. 15—37. 1. Witold Man'czak: Tendances générales des changements analogiques. Linguae, VII. 2S8—325; 387—420. 1. Tendances générales du dévelopment morphologique, Lingua XII. 1963. 19—38. 1.) 2. Differenciálás 3.6. A nyelvben idők folyamán a morfémák új változatai keletkeznek, ugyanakkor új jelentésárnyalatok is kifejlődnek. A fejlődés iránya abban nyilvánul meg, hogy az új jelentésárnyalatok morfológiailag is kifejeződnek. Két morféma variáns közül az egyik, az egyik jelentés, a másik egy másik jelentés kifejezője lesz. Végbemegy a morfémaváltozatok szemantizációja, differenciálódása. Ezt képletben így ábrázolja a szerző: jelentés jelentés a ß A MORFÉMA B Ha egy morféma változat nem válik valamilyen speciális jelentés hordozójává, akkor kivész a nyelvből. A folyamatot jól illusztrálja a mai orosz nyelvben az egykori -u-tövű főnevek G. és Lsg. -u végződésének története. Az -u a Gsg.-ben szemben az -a-val speciális jelentés kifejezője lett, hasonlóan a Lsg.-ban is: evet snega — mnogo snegu o snege — v snegú Ez utóbbi tények adtak alapot arra, hogy egyes nyelvészek azt állítsák, hogy bizonyos hímnemű főneveknek (anyagneveknek) a mai orosz nyelvben nem 6, hanem 8 esetük van: a genitivusban és locativusban ugyanis két-két esetforma és jelentés ismeretes: Genitivus I. (= jelzői) végződése -a Genitivus II. (= mennyiségjelzői) végződése -u 239