Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

kis része kaszáló, nagyobb része bozótos, elhagyatott, terméketlen terület volt. Tavaszi áradáskor vízállás. Nem volt kapcsolatban semmiféle levezető térrel. Csak természetes apadással tűnt el a víz. Nh.: „Ez éggy elhagyót kaszálón vóut. Nem termett a semmics csak cigánzabot (zabra emlékeztető vad növény) még kóuróut, bozóutot. Beesett az úttúl, azír az ára járóit cigányok ot telepéttek lé. Senki se zavarta űket. Vóut úty hogy mék télen is otmarattak". Ha a cigányok letelepedését nem is fogadjuk el a névadás alapjául, valószínű, hogy a növényzetéről, helyzetéről kapta a nevét. Laposs 1. Kisaszóu-laposs. Gyakran használt név. Cirjákné tanyáj a,-ra ~ (Ta., 179). A falutól Ny-ra 2 km-re a Sulymosban. Cselédház s mellette gazdasági épület volt. Ma már lebontották. A nevet nem használják. A Cirjákné né képzős családnév, tanya 1. Bánóu-tanya. Csákánszé g,-re Csákányszeg (S., sz., 9). Kat. térk.: Határhát. 1859: „Csákányszeg" (EÁL. Ürb. tag. 7.), 1863: „Csákányszeg" (EÁL. Ürb. tag. 4), 1863: „Csákány sziget" (EÁL. Ürb. tag. 10), 1864: „ . . . bele értve a Csákány szöget.. ." (EÁL. Ürb. tag. 4), 1865: ,,A száraz legelő egy részét pedig (Csákány szeg) szántó földi mineműségben maguk között kiosztani elhatározták" (EÁL. Ürb. tag. 8), 1892: „Csákányszeg" (EÁL. Ürb. tag. 7), lc'93: „Legelő a Csákány szegben" (EÁL. Ürb. tag. 9); T/2: „Csákány sziget", T/3: „Csákány szeg"; T/4: „Csákány szek"; PESTY: „Az árvizekben csákány formára kiállni szokott Csákányszeg". A falutól É-ra 2 km-re. Ma már szántó, de néhány évvel ezelőtt még legelő és kaszáló volt. A Tisza-szabályozás előtt két oldalt víz fogta közre, s belőle magasan emelkedett ki ez a terület. Nh.: „Ojam vóut, mint éty csákány". Má már nem lehet észrevenni ezt a kiszögellést, mert néhány éve dömperek hordták el a földet, s a terület szinte egy síkban van a körülvevő régi mederrel. Azóta szántó. Igen gyakori név. A név Csákány előtagja lehet családnév, de alapul elképzelhető a néphagyomány szerinti csákány forma is. Az utótag eredeti jelentése 'kiszögellés, kiemelkedő szöglet'. C s á k á n s z e g a j j,-ba Csákányszegalj (A., sz., 10). A környezetéből magasan kiemelkedő Csákánszég melletti mélyen fekvő terület volt. Az előtagot 1. Csákánszég, az ajj 'kiemelkedő terület mellett fekvő mély, alsó rész' jelentésű. Ritkán használják. Csapó u,-ra Csapó (S., sz., 146). 1859: „Csapó nevű káposztaföld első osztályú . . ." (EÁL. Ürb. tag. 6), 1863: „Csapó", 1864: „Csapós" (EÁL. Ürb. tag. 7), 1865: „Csapó" (EÁL. Ürb. tag. 8); T/l: „Csapó". A falutól DNy-ra a Hóyct-Tisza mellett. A Kicsapó-jok melletti területet nevezték így. A Kicsapó-jok helye csak a régi térképeken található meg. A, név leginkább a Csapóu átjáróuban él. A. névadás alapjául a Kicsapójok szolgált, melyen keresztül árvizes időben a Tisza vize kicsapott, elborította a környező területet. A régi iratok szerint kaszáló és káposztaföld. Egyesek szerint ezt a területet Káposztásnak is nevezték. Mások a Csapóu mellett külön földdarabot jelölnek ezzel a névvel. A nevet ma már nem használják. 223