Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Káposztásába ~ (S., sz., 149). A Csapóu, illetve a mellette fekvő terület. Nevét a benne termelt növényről kapta. Nem használják. Kicsapó-fok (S., sz., 145). T/4: „Kicsapó Fok"; PESTY: „Az Ökörtótól nyugatra Kicsapó fok . . .". A Hóut-Tiszábúl kiszakadó ér volt. Helyét csak a régi térképek őrzik. A név előtagját 1. Csapóu, a fok eredeti jelentése 'természetes eredetű árok, csatorna', mely áradásos időben megtelik vízzel. Csapóu átjáró u,-ba Csapó átjáró (Ű., 147) A. Hóut-Tisza melletti mesterséges eredetű töltésen (gáton) átvezető út a Csapóu nevű dűlőben. Innen van az átjáróu név. Csapóu l. ott. A nevet ma is gyakran használják. C s é m é t e k e r t,-be Csemetekert (Át., cse., 146). A Hóut-Tisza és a gátja közötti ártéren csemetékkel betelepített s körülkerített terület. Innen kapta a nevét. Gyakran használják. Csérje,-re Cserje (S., k., sz., 207). 1863: „Cserjés" (EÁL. Ürb. tag. 7), 1865: „Cserje" (EÁL. Orb. tag. 8). A falutól ÉNy-ra a Tisza szomszédságában. 'Fiatal, sarjerdő' jelentése volt. Ma már csak a név őrzi ennek az emlékét. Csérje átjáró u,-ra Cserje átjáró (Ű„ 208). A Csérjénél a Tisza gátján átvezető út. Csérje 1. ott, átjáróu 1. Aranyosi átjáróu. Csonka-dűlő 1859: „Csonka düllő" (EÁL. Ürb. tag. 3), 1864: „Csonka düllő" (EÁL. Úrb. tag. 4). A helyét nem lehet megállapítani. A nevet már nem ismerik a faluban, csupán az iratok őrzik. A Csonka valószínű családnév. Egy 1857-ből származó névsorban megtalálható a név. A dűlő 'meghatározott földdarab' jelentésű. C s o n t o s,-ra ~ (Ke., 1., 79). 1859: „Csontos harmadik osztályú szántó a benne levő gyeppel. . ." (EÁL. Ürb. tag. 6), 1865: „Csontos düllő" (EÁL. Ürb. tag. 8), 1866: „A Csontos düllőben mintegy 20 hold terméketlensége miatt legelőnek fennhagyatott." (EÁL. Ürb. tag. 8); T/l: „Csontos", T/2: „Csontos". A falutól K-re 1 km-re. Egy része régen szántó volt. A Csontoslaposs mentén magasabban fekvő hátas rész. Ezért nevezik Csontospartnak is. A néphagyomány szerint onnan kapta a nevét, hogy szántáskor mindig sok csontot forgatott ki az eke. Mind a két nevet gyakran használják. A RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE: A.: alj Á.: árok Át.: ártér Ds.: dombos Ép.: épület F.: folyó Fk.: folyókanyar Fr.: falurész G.: gát Gö.: gödör H.: halom Isk.: iskola Ke.: kiemelkedés Ko.: kocsma L>.: lejtő Lh.: lakóház Mé.: mélyedés Mf.: mélyenfekvő Mo.: mocsár P.: part S.: sík terület T.: tó Ta.: tanya Te.: temető 224