Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

állóvíz, a Papere vízlevezető ér volt. A név előtagját onnan kapta, hogy az urasági borjúk legelője volt. A sziget eredetileg vízzel körülvett, onnan kiemelkedő száraz területet jelölt. Jelentésében a régi vizes idők emlékét őrzi. Ma is gyakran használt név. Borjúsziget-tó (S., sz., 157). 1863: „A vízmentett legelőn a Borjúsziget-tó környékén." (EÁL. Űrb. tag. 4). A falu és a Bornyúsziget között elterülő, kissé mélyebben fekvő sík terület, Borjúsziget 1. Bornyúsziget. A tó régi 'állóvíz' jelentését csak a név őrizte meg, most szántó. A nevet már kevesen ismerik. Egyáltalán nem használják. Busznyá k,-ra ~ (Ds., sz., 1., 40). — Kat. térk.: Busznyák. 1859: „Busznyák" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „3usznyák" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „Busznyák", 1865: „Busznyák", 1874: „Busznyák", 1890: „Busznyák", .1894: „Busznyák" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1897: „Busznyák" (EÁL. Űrb. tag. 14); PESTY: ,,A Nagy szőlőtől északkeletre van a Busznyák dűlő." Szántó és legelő a falutól K-re 3 km-re. Nh.: „Busznyák Julianna nevű aszszonnak vóut ot föuggye. Nagyon kedves asszonnak emlégettík az öregek. RúUa nevesztík így el a düllőüt is". A név családnév. Általánosan ismert, gyakran használják. Busz nyák halo m,-ra ~ (Ha., sz., 39). Kat. térk.: Busznyák. 1859: „Busznyák halom" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1865: .,Busznyák halom" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/2: „Busznyák halom." Kerek alakú domb a Busznyák dűlőben. Busznyák csn., 1. ott, halom 1. Balás-halom. A nevet ismerik, de helyette is a Busznyák elnevezést használják. Ceglédi-fene k,-be Ceglédi-fenék (Tra., k., 191). 1863: ,,Czeglédi fenék harmadik osztályú kaszáló víz" (EÁL. Űrb. tag. 7); T/l: Ceglédi fenek". Kaszáló az Aranyos dűlő és a Tisza gátja közötti területen. Tavasszal az árvíz levonulásáig általában víz borítja. A Ceglédi valószínűleg családnév, az átnézett dézsmajegyzékben találtam ilyen nevet. Az is elképzelhető azonban, hogy a tájnyelvi cegle, cigle "parti fűz' jelentésű fanévből kapta a nevét. (Vö. KÁLMÁN BÉLA, A nevek világa 158.) A Tisza mentén mostis fűzfák állnak. Arra, hogy ezen a területen is füzes lett volna, nem találtam adatot a régi iratokban. A falubeliek sem tudnak ilyenről. Fenek 1. Aranyosi-fenek. A nevet csak kevesen ismerik, nem nagyon használják. Ceglédi-há t,-ra Ceglédi-hát (Ke., k., 201). 1859: „Czeglédi hát" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „A többi kaszálló: Czeglédi hát...". 1864: „Czeqlédi hát" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1877: „Czeglédi hát" (EÁL. Űrb. tag. 8); T/l: „Czeglédi hát"; PESTY: „Ceglédi hát". A Céglédi-fenek mellett hosszan elnyúló kiemelkedés. Ceglédi 1. Ceglédifenek, hát 1. Kisasszóu-hát. A nevet ma már kevesen használják. Cigánlapos s,-ra Cigánylapos (Mf., sz., 27). 1863: „Czigán lapos" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1864: „Czigány lapos" (EÁL. Űrb. tag. 4), 1865: „Czigány lapos" (EÁL. Űrb. tag. 8); T/4: „Czigány Lápossá"; PESTY: „Cigány lapos". A falutól ÉK-re Domaháza egyik mélyen fekvő része. Ma szántó, régen 222