Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Örvény-domaházi homokgerincek Taskúhát (ma is élő dűlőnév, Király halmának is nevezik [vő. még: Nyr. 45:190]) nevű halmán volt felállítva, tábora pedig Örvény, Domaháza és Szöllős területén helyezkedett el (TARíCZKY ENDRE, A Tiszavidéki Hun Földpyramis-Halmok Ismertetése. Eger, 1906. 16.). Tiszaszöllős a Tomaj nemzetséghez tartozó falu volt. Az ebből a nemzetségből való Abádi család tulajdonaként került zálogba (Heves vármegyei Ismertető és Adattár. Budapest, 1936. 295.). A község az ősi Kemej megye részeként Zeuleus néven 1337-ben pápai adót fizet. Ez az első írott emlék a nevéről. 1359-ben Szentmáriai Miklós és felesége gyermekeinek ad birtokot Hevesben. A birtok Zeuleus és Euruen közé esik (Sztárai oklevéltár I. 307—303.). Egy 1360-ból származó okirat szerint Szőllősi Tamás ispán János fia nagyanyja által ősi jogon a Zeuleus birtokból anvját kielégítette (OL. DL. 38830). A név 1460-ban Zewlews alakban fordul elő (OL. DL. 2454). 1524-ben Szőlősi László özvegye a férje után nászajándék címén örökölt Heves megyei Zewlews birtokot Szőllősi Pál leányának adja (OL. DL. 50398). Dobó István 1548. évi számadásaiban Heves vármegye községeként szerepel. A török hódoltság alatt a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1575-ben haltized címén 350 akcsét fizettek a halászat után. 157Sben Tiza Zólós, 1652-ben Szeöleős alakban találjuk a nevét (OL. Reg. Dec.). A tatárok 1672-ben egész lakosságát elhurcolták. A község 1672-ben Szölös néven pusztaként van feltüntetve (OL. Reg. Dec.). 1695-ben Bihar megyei menekültek szállták meg egy időre, de magyar lakossággal is megtelt 1696-ig. 1705—1706-ban a rácok és Rabutin labanc generális elől menekült el a lakosság. 1713-ban egy részük Sarudról, más részük Tiszacsegéről tért vissza, s véglegesen benépesítették a falut (SOÓS IMRE, Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger, 1954—55.). 1770-ben az Elek és Komjáthy család a falu földesura. Később Elek István, Bobory Györgyné, a Klein örökösök, a Bánó, Graefl, Györgyei családok a nagyobb birtokosok. A község neve 1888-ban Szőllős (Hnt. 1888), 1962-ben Tiszaszőlős (Hnt. 1962) alakban fordul elő az említett helységnévtárakban. Ennek ellenére a hivatalos iratokban ma mindig Tiszaszöllős formában találjuk. Ezt az írásmódot az általam felsorakoztatott légi és újabb adatok nem igazolják. A lakosság jelentős része 1945 előtt és ma is földművelésből él. Az utóbbi években többen Budapestre mentek dolgozni. A falu 1959-ben termelőszövetkezeti község lett. Az egyetlen közös gazdaság a Petőfi nevet viseli. A járásban a jobb termelőszövetkezetek közé tartozik. II. A belterület nevei Ä1 o m á s,-ra Állomás (vasútállomás, 1.) Árpád ii c c a,-ra Árpád utca (U., 11). Hivatalos név. Bajcsi-Zsilinszki ucc a,-ra Bajcsy-Zsilinszky ut c a (U., 25). Hivatalos név. Kis, keskeny utca a Topáncs nevű falurész mellett. 210