Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

I. A falu rövid története T i s z a s z ö 11 ő s a 47. és a 48. szélességi, s a 38. és 39. hosszúsági kö­rök között fekszik a Tisza bal partján, Szolnok megyében. A Tisza a közsé­get ma már csak északi részén érinti (IV2 kilométernyire), nyugaton 5 km­re távolodik tőle; belőle délkeleti irányba szakad ki a Hóut-Tvsza, míg a nagy Tisza délnyugatnak kanyarodva folytatja útját. A község történetét az eddigi kutatások és irodalmi adatok alapján az alábbiakban röviden is­mertetem. Tiszaszöllős régi idők óta lakott terület volt. A Szolnoki Dam­janich Múzeum ásatásai (az 1960-as években) nyomán a határban rézkori lakótelep leletanyaga került elő, ezenkívül szkítakori temető és Árpád-kori falu részlete is napvilágot látott. (Szolnok megyei Néplap, 1963. júl. 7.) Ki­emelkedő az avarkori lelet, melyet a mai Nagyaszóu dűlőben találtak 1839-ben. Domaházán (a XV. században Dománháza néven önálló hely­ségként említik) két csontvázat találtak vaskengyelekkel, lándzsával, vas­nyílhegyekkel. A leletek és koponyák az Árpád-kori temetők leleteihez ha­sonlók (vö.: TARICZKY ENDRE, A Tiszavidéki Hun Földpyramis-Halmok Ismertetése. Eger, 1906. 15.). A vízszabályozásig az árvízből maradó mocsarak, lápok uralták a ha­tárt. A határnevek csaknem kivétel nélkül a régi vizes világ emlékei: Tóit, Pünkös-tóu, Sziget, Papere, Natyfok, Tökös-tóu stb. A határ jelentős része a régi mocsarak, lápok, megszüntetése után vált művelhetővé. Csak lassan tért át a lakosság a földművelésre. E területeken nagyobb részben gabona­féléket termeltek. Régen sokkal több volt a szőlő. Kiváló minőségű homoki boráért Tiszaszöllősta környékről szívesen keresték fel. A régi idők­kel kapcsolatban meg kell említeni a kender termesztését. Saját szükség­letre, kötél, háziszőttes készítésére vetették. Emlékét csak a Kendérfőüd, Kendérásztatóu-tóij, meg az egyes házaknál még meglevő szövőiiszékek, gerebenek stb. őrzik. A falu hivatalos neve Tiszaszöllős. A tiszafüredi járáshoz tarto­zik. Lakosainak száma 2543. területe 8340 katasztrális hold. Neve a helyi kiejtésben Tiszaszőüllőüs, de gyakoribb csak a Szőüllőüs (-ön, -rűl, -re). A falunak és nevének eredetére vonatkozó népi hagyomány nincs. Általá­nos az a nézet, hogy a község lakóinak ősei a legelső megtelepedett magya­rok voltak. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ a megyében található szőlők egy részét ró­mai kori eredetűnek mondja. Különösen vonatkoztatja ezt a Tisza vidékére. A falu neve azt mutatja, hogy már az első települők szőlőműveléssel foglal­koztak. Az ásatások alkalmával előkerült emlékekből arra következtethe­tünk, hogy Tiszaszöllős ősi település. (BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ, Gyöngyös és vidéke bortermelésének története 1850-ig. Gyöngyösi kalen­dárium, 1937. VIII. évf.) PESTY FRIGYES szerint az országban gyakori Szőlős nevű helysé­gek egy része „királyi szolgálmányokkal hozható kapcsolatba". (PESTY, Helynevek és történelem. Magyarország helynevei, I. Bp. 1888. 2.) Az ásatásokkor előkerült emlékek TARICZKY ENDRE állítását is alá­támasztjak. Eszerint a honfoglaló vezérek egyikének, Tasnak hadi sátora az 14 209

Next

/
Oldalképek
Tartalom