Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

I. A falu rövid története T i s z a s z ö 11 ő s a 47. és a 48. szélességi, s a 38. és 39. hosszúsági körök között fekszik a Tisza bal partján, Szolnok megyében. A Tisza a községet ma már csak északi részén érinti (IV2 kilométernyire), nyugaton 5 kmre távolodik tőle; belőle délkeleti irányba szakad ki a Hóut-Tvsza, míg a nagy Tisza délnyugatnak kanyarodva folytatja útját. A község történetét az eddigi kutatások és irodalmi adatok alapján az alábbiakban röviden ismertetem. Tiszaszöllős régi idők óta lakott terület volt. A Szolnoki Damjanich Múzeum ásatásai (az 1960-as években) nyomán a határban rézkori lakótelep leletanyaga került elő, ezenkívül szkítakori temető és Árpád-kori falu részlete is napvilágot látott. (Szolnok megyei Néplap, 1963. júl. 7.) Kiemelkedő az avarkori lelet, melyet a mai Nagyaszóu dűlőben találtak 1839-ben. Domaházán (a XV. században Dománháza néven önálló helységként említik) két csontvázat találtak vaskengyelekkel, lándzsával, vasnyílhegyekkel. A leletek és koponyák az Árpád-kori temetők leleteihez hasonlók (vö.: TARICZKY ENDRE, A Tiszavidéki Hun Földpyramis-Halmok Ismertetése. Eger, 1906. 15.). A vízszabályozásig az árvízből maradó mocsarak, lápok uralták a határt. A határnevek csaknem kivétel nélkül a régi vizes világ emlékei: Tóit, Pünkös-tóu, Sziget, Papere, Natyfok, Tökös-tóu stb. A határ jelentős része a régi mocsarak, lápok, megszüntetése után vált művelhetővé. Csak lassan tért át a lakosság a földművelésre. E területeken nagyobb részben gabonaféléket termeltek. Régen sokkal több volt a szőlő. Kiváló minőségű homoki boráért Tiszaszöllősta környékről szívesen keresték fel. A régi időkkel kapcsolatban meg kell említeni a kender termesztését. Saját szükségletre, kötél, háziszőttes készítésére vetették. Emlékét csak a Kendérfőüd, Kendérásztatóu-tóij, meg az egyes házaknál még meglevő szövőiiszékek, gerebenek stb. őrzik. A falu hivatalos neve Tiszaszöllős. A tiszafüredi járáshoz tartozik. Lakosainak száma 2543. területe 8340 katasztrális hold. Neve a helyi kiejtésben Tiszaszőüllőüs, de gyakoribb csak a Szőüllőüs (-ön, -rűl, -re). A falunak és nevének eredetére vonatkozó népi hagyomány nincs. Általános az a nézet, hogy a község lakóinak ősei a legelső megtelepedett magyarok voltak. BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ a megyében található szőlők egy részét római kori eredetűnek mondja. Különösen vonatkoztatja ezt a Tisza vidékére. A falu neve azt mutatja, hogy már az első települők szőlőműveléssel foglalkoztak. Az ásatások alkalmával előkerült emlékekből arra következtethetünk, hogy Tiszaszöllős ősi település. (BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ, Gyöngyös és vidéke bortermelésének története 1850-ig. Gyöngyösi kalendárium, 1937. VIII. évf.) PESTY FRIGYES szerint az országban gyakori Szőlős nevű helységek egy része „királyi szolgálmányokkal hozható kapcsolatba". (PESTY, Helynevek és történelem. Magyarország helynevei, I. Bp. 1888. 2.) Az ásatásokkor előkerült emlékek TARICZKY ENDRE állítását is alátámasztjak. Eszerint a honfoglaló vezérek egyikének, Tasnak hadi sátora az 14 209