Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

lös külterületéről — a történeti forrásokban talált anyagot is beleértve — 226 földrajzi nevet gyűjtöttem össze. Ezekből azonban ma már csak 117-et ismernek, s közülük is csak 50—60 az igazán gyakori név. A domborzati viszonyok, a térszín megváltozása, a gazdálkodás új módja egész sereg földrajzi nevet tesz feleslegessé. így ezek gyorsan eltűnnek. A személyes tapasztalatom is meggyőzött a földrajzi nevek gyűjtésének sürgősségéről. Dolgozatom első részét mutatom itt be. írok benne röviden a faluról, közlöm a falu nevének köznyelvi és népnyelvi formáját (a hol?, honnan?, hová? kérdésre felelő helyragos alakokkal). Az anyaggyűjtés során kevés korai okleveles anyagot találtam, ezért ilyet csak néhányat említhetek. A belterületen régen csak egyes falurészeknek, a fontosabb épületeknek, kutaknak s csak néhány utcának volt népi neve. A község hivatalos utcaneveit mind a felszabadulás után kapta, nagyobb részben a magyar irodalom és történelem nagyjairól. Közöttük egynek sem volt közvetlen kapcsolata a faluval. Ezeket a neveket a lakosság csak a hivatalos iratokban, levelekben használja, s csak kevesen ismerik. Három utcát, a Fehír Imre, a Dögeji és a Szarvas Sándor utcát az 1919-ben kivégzett falubeli kommunistákról nevezték el. A régi népi nevekből csak néhányat tartott meg a hivatalos névadás. Ilyen pl. a Liget, mely nyárfával beültetett időszakos vízállás, a külterületi Géllér-tó folytatása. Néhány éve kivágták a fákat, a név azonban még elevenen él. A belterületi neveket betűrendben sorolom fel, csatolva a térképet és a névmutatót. A szintén betűrendben bemutatott külterületi nevekhez a térképet, a rövidítések jegyzékét (a belterületét is itt) mellékelem, a dolgozat befejező része tartalmazza a nevek tipológiáját, a névmutatót és a felhasznált források adatait. A szócikkek elején a nyelvjárási névforma áll a hová? kérdésre felelő helyragos alakkal. Utána a kikövetkeztetett köznyelvi forma, majd zárójelben rövidítve a természeti viszonyokra, a művelési módra, a térkép számára való utalás következik. Ha van, feltüntetem a kataszteri térkép adatát. Kihalt neveknél csak a forrásanyagban talált névalakot közlöm. Ezután az iratok, térképek anyagát sorolom fel időrendi sorrendben. Bemutatom PESTY adatát is. Végül a névvel kapcsolatos hagyományokat, előkerült régi emlékeket, a művelési ág változását, népi magyarázatokat (néha példamondatokat, esetenként saját nézeteimet is) és a név életére vonatkozó megfigyeléseket közlöm. A térképem nem szintarányos. A belterület térképét négyzetrács segítségével vettem kisebbre, a külterületét nagyobbra. A célnak azonban szerintem így is megfelel mind a kettő, hiszen különösebb eltorzulás nem történt velük. Adatközlőim: Ács Bálint 62 éves, Fekete Sándor 63 éves, P. Mészáros Péter 70 éves, Sipos Bálint 72 éves, Soós Sándor 43 éves. 208