Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

TISZASZÖLLŐS KÖZSÉG FÖLDRAJZI NEVEI I. FEKETE PÉTER Közlésre érkezett: 1968. nov. 12. Bevezetés Az utóbbi években meggyorsult a földrajzi nevek gyűjtése. Országos méretű mozgalom indult, megyék vállalkoznak rá, hogy önkéntes munkatársakkal feljegyeztetik a nagyüzemi mezőgazdaság kifejlődése következtében egyre jobban feledésbe merülő neveket, amelyek a kisparaszti parcellák megjelölésére és általános tájékozódásra szolgáltak. Találkozókon beszélik meg a tapasztalatokat, s állandóan bővül a gyűjtők tábora. E nemes mozgalom hatására vállalkoztam arra, hogy összegyűjtöm és feldolgozom szülőfalum, Tisza szöllős község földrajzinév-anyagát. A munkát 1967-ben kezdtem. Még ez év nyarán bejártam a határt, s a helyszínen jegyeztem fel a még élő neveket, 1968 februárjától pedig a Heves megyei Levéltárban található térképeket és egyéb iratokat dolgoztam fel. Néhány adatot az Országos Levéltárból vettem. A feldolgozott megyei levéltári anyag túlnyomó része XIX. századi, mellette kevés adatot találtam még a XVIII. századból, de tapasztalatom szerint ezek is sok értékes anyagot nyújtanak a régi állapotokról, sok név eredetére adnak magyarázatot. Munkám során egyre jobban megerősödött bennem a földrajzi nevek összegyűjtésének időszerűsége. Tiszaszöllős a Tisza-szabályozás előtt a folyó árterülete volt. Területe két fő részre oszlott, olyanra, melyet magas fekvése miatt az árvíz sohasem arasztott el, másrészt, melyet mindig elborított. Mindkét részben vannak partosabb, emelkedettebb helyek, hátak, földgerincek. Az árterek nagyobb részét a lapos területek alkották, amelyeken a víz hosszabb ideig megmaradt, s levonulása után kiváló minőségű kaszáló, legelő maradt hátra. Szép számmal előfordultak a laposaknál is mélyebben fekvő fenekek, melyek az apadás után tavat képeztek, halastavakul szolgáltak, s nádat, gyékényt, kákát termettek. Ezek a laposak ('mélyebben fekvő, széles, sík terület'), fenekek ('mederszerű mélyedés') az ún. fokokon ('természetes eredetű árok') keresztül érintkeztek a Tiszával. Gazdag névanyag jelölte ezeket a laposakat, fenekeket, fokokat. Ma már e területeknek a jelentős része értékes termőföld. A táj arculatának a megváltozása következtében feleslegessé váltak, és egyre inkább eltűntek a régi domborzati és talajviszonyokat jelölő nevek. Tiszaszöl207