Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

7. ábra Ha a Sándor—Horváth Vezérkönyv pozitív és negatív vonásait összevetjük, feltétlenül az előbbrevivőbb koncepciót érezzük túlsúlyban. 1. Szemben a Bartulus-féle Vezérkönyvvel (1872.), az ,Általános utasítások' címszó alatt igen célszerű és hasznos tanácsokat nyújt. Ilyen megfogalmazásban, elméleti és gyakorlati szinten megfontolt segítséggel ez ideig nem tudott szolgálni a hazai szakirodalom. Nevezetesen: a) hallásfejlesztés, hallási gyakorlatok, b) hangeltalálási, megkülönböztetési, felismerési gyakorlatok, c) hangjegy írás-olvasási gyakorlatok, d) hangképzési gyakorlatok tekintetében szerves egész és mégis áttekinthető feladatokat célzott. 2. Weber 10 osztályos elképzelését a hazai 6 osztályos iskolatípusra dolgozták át, sőt ezen túlmenve az akkori súlyos helyzetet tekintetbe véve: az osztatlan iskolákra voltak elsősorban tekintettel. 3. Csökkentették ugyan a tananyagot, de a koncepció lényegét nem csorbítva szelektáltak, a legfontosabb részeket megtartva állapították meg azt a minimális követelményt, amelynek elvégzését a XIX. század második felében nálunk megoldhatónak tartottak. Könyvüket kivonatolásnak is tekinthetjük, de olyan kivonatolásnak, mely a redukcióban is tudott hozni eredetit. Az eredetiségnél — éppen a tárgyilagosság miatt — meg kell jegyezni, hogy a magyar nemzeti jelleg hangsúlyozásakor a népies műdalstílus felé hajlottak. Ám ezért kár lenne elítélni a szerzőket, hiszen a tudományos szintű népdalgyűjtés gyermektipegését tette meg abban az időben. Legfőbb értéke az átdolgozásnak, ,, . . . hogy a magyar tanítósággal egy olyan „rendszert" ismertettek meg — legalábbis alapvonalai szerint — mely a maga idejében bízvást a legjobban kidolgozott népiskolai énektanítási rendszer volt." (Sztankó Béla) A vezérkönyvnek hatása nem maradt el, még a sok tekintetben elmaradott iskolarendszerben sem. Elterjedését nagyban akadályozta korának nagy és tekintélyes szakembere: Bartalus István, aki ugyan elítélőleg alig 159