Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

6. A minőségi átalakulások különleges típusa, ha valamilyen tényező mennyiségi megváltozása egy másik jelenségben okoz minőségi ugrásokat. (A hőmérséklet megváltozása a vízben okoz halmazállapotváltozást, a jég felhalmozódása a jelszín gyökeres átalakulására vezethet.) 7. A minőségi változások legtöbbször komplex jellegűek, több összetevőre támaszkodnak. A földrajzi szféra, a zóna és a táj minőségi átalakulása komplex földrajzi mozgásforma. 8. Az átalakulás folyamata megfordulhat. Ha a mennyiségi változás a földrajzi környezetben forrása bizonyos minőségi átalakulásnak, éppúgy a minőségileg változó jelenség is alapja lehet valamilyen mennyiségi felhalmozódásnak. A vízpára kicsapódása közismerten növeli a szomszédos légtér hőmérsékletét, a párolgó víz viszont hőt von el környezetétől. A folyóktól minőségileg átalakított térszín visszahat a folyók energiájára, egy terjedelmes hordalékkúp például a folyót elágazásra kényszeríti, munkaképességét csökkenti. Feladataink az oktatásban Alkotó szellemű embereket csak a tudományos igazságok kritikai elemzésével, a jelenségek belső fejlődésmenetének logikus feltárásával, és a törvényszerűségek alkalmazásának a megmutatásával lehet nevelni. Az előbb felsorakoztatott fő kérdéseknek a vizsgálata, a földrajzi fejlődés, valamint a minőségi változások belső rugóinak, a törvényszerűségeknek a megállapítása a tudomány feladata. Az oktatás arra hivatott, hogy a földrajzi tényeket, jelenségeket és a bennük megismert törvényszerűségeket közvetítse az emberek számára. Az oktató, a nevelő feladata kettős. Ha a valóságot akarja nyújtani, ismernie kell a jelenségek dialektikáját, másrészt ki kell dolgoznia a földrajz dialektikájának megfelelő oktatásmódszereket. Részletezve és közelebbről: a) Fejlessze, és dialektikus materialista világszemléletének megfelelően rendezze önmaga földrajzi ismereteit. b) Ismeretnyújtás közben — dialektikus módszerek alkalmazásával — a földrajzi jelenségek valóságos képét hozza létre a tanulók tudatában. c) A törvényszerűségek kiemelt exponálásával nevelje tanítványait is dialektikus gondolkodásra, hogy önállóan is tudjanak megoldani földrajzi problémákat. d) Fejlessze ki tanítványaiban a törvényszerűségek gyakorlati alkalmazásának a képességeit. e) A gondolkodás fejlesztésével, gyakorlati feladatok kitűzésével biztosítsa a nevelő a tanítványok aktív közreműködését az ismeretszerzés folyamatában, és növelje bennük az önálló fejlesztés képességeit. Ezekért szükséges a dialektikus módszerek alkalmazása. A jövő embere számára nem közömbös, hogy a jól kiválasztott korszerű törzs-ismeretanyagot milyen módon szerzi meg. Mivel a természeti földrajzi környezet dialektikája valóság, az csak a vele összhangzó dialektikus gondolkodással közelíthető meg. Ki kell fejlesztenünk tehát a dialektikus módszereket, erre a tanulókat is rá kell nevelnünk. A földrajzi jelenségek belső dialek142