Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Brown-féle mozgás bizonyítja, hogy az anyag részecskéi állandó spontán mozgásban vannak. Azaz úgy is megfogalmazhatjuk, hogy ha létezik az anyag, akkor annak létezik mozgása is. Az anyag és a mozgás egymástól elválaszthatatlan. E mozgás intenzitása (sebessége) és az anyag hőállapota közt szoros összefüggés van. Ebből viszont arra következtethetünk, hogy a hőenergia a molekulák rendszertelen mozgásával van összefüggésben. Ha ez így van, akkor a molekulák rendszertelen mozgásából le kell tudnunk vezetni a hőtanban már eddig tapasztalati úton megállapított törvényeket. A következőkben a Boyle—

Mariotte-féle törvényt vezetjük le, és a kapott összefüggésből további következtetéseket vonunk le. Az ideálisnak tekinthető gázoknál tapasztalat szerint helytálló, ha a következő alapfeltevésekkel élünk: a) Közönséges körülmények között a gázok rendkívüli nagy számú parányi gömbnek tekinthető molekulából állnak. Ezek össztérfogata a rendelkezésükre álló térhez viszonyítva elhanyagolható. b) A gázmolekulák rendszertelenül végzik mozgásukat, azaz egyetlen irány és sebességérték sincs kitüntetve. c) A gázmolekulák közt csak az ütközések kölcsönhatása érvényesül. d) Az ütközések egymáshoz és az edény falához rugalmasan zajlanak le. Ez utóbbiakból adódik a gázmolekuláknak az edény falára gyakorolt nyomása. E négy feltétel egyidejű érvényessége esetén számítsuk ki az edény falára gyakorolt gázmolekulák nyomását. Ha tudjuk, hogy a gáz részecskéi *6 83 2. ábra Ideális gázok nyomásának meghatározása kinetikai értelmezéssel